Forrás: Népszava

Az avatást a Köztársasági Elnöki Hivatal közvetlen szomszédságába szervezte a Magyar Gárda Fotó: Vajda József Árpádsávos zászlók, nemzeti lobo­gók, Trianon-ellenes feliratok borí­tották be szombat kora délután a Szent György teret. A Köztársasági Elnöki Hivatal szomszédságában megtartott avatáson közel háromezren jelentek meg, a rendet több száz rendőr biztosította. A tömegben sorfalat álltak a szabolcsi Nemzeti Őrség tagjai, a huszonnyolc férfi a nyilasokéhoz megtévesztésig hason­lító egyenruhát viselt. „Na, ide bezzeg nem meri tolni a képét a Horn Gábor!” – kiáltotta az egyik szimpatizáns. „Biztos a homokosoknál van, az való ezeknek” – felelte másikuk. A színpadon ekkor már Pörzse Sándor, az Echo Tv műsorvezetője – mint a Magyar Gárda Egyesület egyik alapítója – arról beszélt: tőlük nem kell tartani. Pörzse szerint a gárdát Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hívta életre, kijelentését hangos „Gyur-csány, ta-ka-rodj!” követte. Színpadra lépett Wittner Mária, a Fidesz-frakció tagja is, aki – Pörzse állítása szerint – a Magyar Gárda „zászlóanyja”. Wittner párhuzamot vont az 56-os forradalom és a gárda megalakulása között, a felavatott 56 gárdistát tiszta arcú, nyitott, hazáját féltő embereknek nevezte. A fideszes politikus hozzátette: a gárdisták a „szeretet láncával fognak össze a sátán ellen”.

A Jobbik és a Magyar Gárda Egyesület elnöke, Vona Gábor a magyarság megmentéséről beszélt. Szerinte a Kárpát-medencének újra „magyar gőgicséléstől” kell hangosnak lennie, a gárdisták feladata pedig a valódi rendszerváltás végrehajtása. Hogy ez alatt pontosan mit értett, nem fejtette ki. Vona szerint akik feljelentik a gárdát (ezzel Gyurcsány Ferenc kormányfőre utalt), azok a magyarságot jelentik fel. „Akinek nem tetszik, lehet csomagolni Izraelbe!” – tette hozzá valaki az árpádsávos hallgatóságból, majd ismét felzúgott a „Gyur-csány, ta-ka-rodj!”. Vona egyébként a miniszterelnököt Batu kán, Haynau és Rákosi örökösének nevezte, a gárda mozgalmat pedig a „pártfalak között elhalt” Lakitelekhez (MDF), az Útkörökhöz (MIÉP) és a polgári körökhöz (Fidesz) hasonlította.

A Magyar Gárda zászlaját a történelmi egyházak három képviselője is felszentelte, a katolikusokat Vitéz Lovag dr. Dévényi Ferenc, az evangélikusokat Bálintné Varsányi Vilma, míg a reformátusokat Csuka Tamás nyugalmazott dandártábornok, tábori püspök képviselte. Utóbbi a színpadon úgy fogalmazott: „ezek a zászlók jelentsenek félelmet azoknak, akik a kisujjukat is megmozdítják a magyarság ellen”. A gárdisták okle­veleit Usztics Mátyás színművész, megbízott országos gárdaparancsnok mellett Für Lajos adta át. A volt honvédelmi miniszter – műsoron kívül – beszédet is mondott: párhuzamot vont Arany János költészetét elemezve a „kétségbeesés és a remény” és a gárda megalakulása között. Für egyébként nem tagja a gárdának. A fekete seregbe a szervezők szerint máris kétezer szimpatizáns kérte felvételét, Vona szerint még egy óvodás is „aláírta” a nyilatkozatot, mondván, „szüksége van rá a hazának”. A rendezvény különösebb rendbontás nélkül véget ért, a gárdisták dobszó mellett elvonultak a térről, az árpádsávos szimpatizánsok pedig rövid idő alatt hazamentek.

Népszava-összeállítás

Szégyen

Sokadmagammal állok a számomra meghitt, kedves környezetben, évtizedek óta itt lakom – Horvátkert, Tabán, a szép házaival kicsit hivalkodó Attila út, a váralja -, és egyetlen, minden mást eluraló érzéstől pirulok: a szégyentől. Szégyellem magam azért, hogy több mint hatvan évvel a borzalmas évek után, a demokrácia tizenhetedik esztendejében szégyenkeznem kell azért, mert tőlem két-háromszáz méterre, a Várban a világtörténelem leggyalázatosabb rezsimjét felidéző egyenruhában és ugyanilyen gyalázatot felidéző szellemiséggel nácizmussal kacérkodó suhancok esküté­telt játszanak („magánemberi minőségben” papi segédlettel). Szégyenkezem azért, mert Donáth Feri barátom (annak a Donáth Ferencnek a fia, akit az 56 utáni Nagy Imre-perben tizenkét év börtönre ítéltek) felszólítására kiabálnom kell, hogy soha többet fasizmust. Szégyellem magamat az ötvenhat – már az is szégyen, hogy a számmal nemzeti szabadságharcunkat idézik – elvakult szerencsétlen helyett, akik álhazafias pózban, semmibe révedő tekintettel, az SS-re emlékeztető hacukában nemzetvédelemre, Szálasi frazeológiáját idézve a „Kárpát-haza megvédésére” es­küsznek. Holott ezt a hazát mindenekelőtt tőlük és eszméiktől kellene megvédeni. Mellettem egy tisztes budai polgár – nyugalmazott körzeti orvos – fejcsóválva mondja: a bécsi Die Presse azt írja: „Élezik a kést a magyar radikálisok.” Szégyellem magamat néhai Antall József első szabadon választott miniszterelnökünk nevében is, akinek néhai honvédelmi minisztere odáig züllött, hogy e gyalázatos ceremónián az eskető zászlós úr bohócszerepét vállalta. Reménykedem, hogy soha többet nem kell kiabálnom, hogy soha többet fasizmust. De most csak szégyenkezem

Szász István

Tüntetés, tojás, rántotta

Békés, sőt családias hangulatú volt a Képviselői Irodaház előtti, több civil szervezet által rendezett tüntetés. A gárda eskütételével egy időben zajlott rendezvényen többen a kirekesztés ellen és az elfogadás fontossága mellett érveltek, de hallottunk a gárda alapítását és céljait firtató elemzéseket is. Szabó Judit, a Labrisz Egyesület képviselője szerint egy performansz jellegű összejövetelt kívántak tartani, amelynek egyik legfőbb célja a figyelemfelhívás volt. Mindezt – körülbelül ötven-száz fős tömeg mellett – visszafogottabban sikerült elérniük, mint a Gay Pride nevű, rendbontásba fulladó felvonulás során. A rendezvényen egy fia ellentüntetőt sem láttunk, igaz, a rendőrség mindent megtett biztonságuk érdekében. A tiltakozók, mintegy reagálva a felvonuláson történtekre, némi csípős humorral fűszerezett rántottával és alkoholmentes sörrel is várták a vendégeket. Elmondásuk szerint azért, hogy megmutassák, a tojás és az üres sörösüveg a melegek dobálásán kívül másra is alkalmasak.

A beszédek után zenehallgatással, beszélgetéssel és fűben üldögéléssel ütötték el az időt. A jelenlévők egyébként igen színes társaságot alkottak. A humor pedig a „mezei” résztvevőkből sem hiányozhatott, kiváló példa volt erre a „Nobody knows I”m gay” – Senki sem tudja, hogy meleg vagyok feliratú pólót viselő fiatalember is.

HBB