Utcai demonstrációk váltják egymást szeptembertől; érdekvédelmi szövetségek és (szélső)jobboldali csoportosulások egyaránt tüntetni fognak ősszel. A rendőrség nem számít a tavalyihoz hasonló összecsapásokra, a biztosítási tervek azonban már készülnek. A politikai elemzők szerint kevesebb esélye van az utcai erőszaknak, mivel az elmúlt év eseményei mély nyomokat hagyott a társadalomban.
Ismét az utcai demonstrációk, politikai és gazdasági jellegű tüntetések időszaka lehet az ősz. Több érdekképviseleti csoport is utcára vonul, de folytatódnak a jobboldali és szélsőjobboldali szerveződések kormányellenes demonstrációi is. Szeptember 17-től (Gyurcsány Ferenc balatonőszödi beszédének nyilvánosságra kerülése első évfordulója) például ismét a Kossuth térre vonulnak a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 szervezésében a Parlament előtt táborozók csoportja.
Egészen október 23-ig folyamatos tüntetéseket jelentettek be és ezúttal is Gyurcsány Ferenc és kormányának távozását követelik. A balatonöszödi beszéd évfordulója más szervezeteket, csoportokat is utcára szólít; a Csoóri Sándor által megfogalmazott Márciusi Charta aláírói például százezer embert várnak a Kossuth térre. A demonstráció főszónoka a Magyar Nemzet publicistája, Bayer Zsolt lesz, de várhatóan színpadra lép a politikailag egyre aktívabb Papp Lajos szívsebész is. Az elismert orvos nemrég új szervezet megalakulását jelentette be Kárpát-haza Nemzetőrség néven.
A gazdák egyelőre garázsban hagyják a traktoraikat, a MAGOSZ demonstrációs bizottsága ugyan nem szűnt meg, de az elkövetkező hetekben nem tiltakozó megmozdulások szervezésével foglalkoznak – tudtuk meg Budai Gyulától. A szervezet szövetségi igazgatója lapunknak kifejtette, kemény szakmai tárgyalásokat követően a földművelésügyi tárcával megegyeztek a fagykárt szenvedett gazdák veszteségeinek enyhítéséről. A termelők garanciákat kaptak a kormánytól és Gráf József agrárminiszterttől a megállapodás végrehajtására és amíg ezt betartják, nincs okunk az utakra vonulni. „A gazdák békét akarnak, nem tüntetni” – mondta Budai, aki szerint csak akkor lehet újabb megmozdulásokra számítani, ha a kormány nem tartja be az egyezséget.
Balatonöszöd új időszámítást hozott
Az utcai demonstrációk új korszaka egyértelműen 2006. szeptember 17-én kezdődött, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök balatonőszödi beszédének nyilvánosságra kerülése után. Már aznap – törvényellenesen, bejelentés nélkül – többezres tömeg gyülekezett a Kossuth téren. A rendészetért felelős politikai és rendőrségi vezetők tehetetlenségét mutatja, hogy sokáig nem tudták eldönteni: fel kell-e oszlatni a bejelentés nélküli tömeget vagy sem. Az ad hoc döntés végül úgy szólt, hogy az önkormányzati választási kampányra tekintettel szemet hunynak a tüntetés felett. Később a jogászok egyértelművé tették: hiba volt hagyni a demonstrációt, az ugyanis jogi értelemben nem minősíthető kampányrendezvénynek, s a hatályos gyülekezési törvény értelmében a rendőrségnek kötelessége lett volna megtisztítani a területet.
Az első éjszaka krónikájához tartozik, hogy az önjelölt szónokok közül többen – ha csak szóban is, de – fizikai erőszakra szólítottak fel a kormányzattal és a baloldali politikusokkal, balliberális újságírókkal szemben, pár nappal később listát olvastak fel a zsidó származású politikusokról. A Fidesz vezetése a szólásszabadság mellett érvelt, és érdemben nem ítélte el a sértő megnyilvánulásokat, sőt egyes politikusai ugyanarról a színpadról szónokoltak a jelenlévőkhöz.
Tévéostrom, mint fordulópont
A fordulópontot kétségtelenül a szeptember 18-i tévéostrom jelentette. Akkor 216 rendőr szenvedett sérülést, egyikükön koponyaműtétet kellett végrehajtani. Az okozott anyagi kár meghaladta a 230 millió forintot, nem beszélve az ország megítélésében elszenvedett erkölcsi károkról. Az ostromot követő éjszakákon folyamatosak voltak a zavargások és a pártirodák elleni fizikai támadások. Erősítette a szélsőségeseket, hogy a Fidesz napokon keresztül tízezreket vitt ki Kossuth téri demonstrációira. Viszonylagos nyugalom csak a kormányfőt megerősítő bizalmi szavazás után következett be, a tüntetések ezután inkább kempinghez, mintsem politikai megmozduláshoz kezdtek hasonlítani. Árusok, sátrak, kifőzdék jelentek meg a téren – mind szabályellenesen.
Az október 23-i állami ünnepség előtt a rendőrség – a tüntetők szerint vitatható jogalappal – kiürítette a teret. Kések, fejszék, bárdok, balták, nagyobb kövek kerültek elő, vasgolyókat, zokniba csomagolt brikettet (ezek állítólag a könnygáz ellen védenének), benzint és glicerint találtak a hatóságok. Ugyanazon a napon zavargók egy csoportja nekitámadt a rendfenntartóknak: macskakövekkel dobálták meg őket, barikádokat emeltek, harckocsit vezettek a rendőrsorfal felé. Ismét több tucat rendőr sérült meg, de sok civil is súlyos sérülést szenvedett elsősorban az összecsapások, illetve vizsgálat alatt lévő túlkapások miatt. Hatvanöt embert szállítottak kórházba, a többieket a helyszínen látták el. A városban keletkezett károk összege kétszázmillió forintra volt tehető.
A Teve utca felkészült
Nem tartanak a tavaly őszihez hasonló zavargásoktól a magyar rendőrségnél, de a biztosítási és akcióterveket azért már készítik. A törvényi szabályozásnak megfelelően elegendő a demonstrációkat hetvenkét órával a megmozdulás előtt bejelenteni; így egyelőre nem lehet végleges listát közölni az őszi megmozdulásokról. Annyi bizonyos, hogy az utcára vonulók – legalábbis bejelentésük szerint – békés tüntetésekre készülnek, ennek megfelelően a rendőrség sem készül komolyabb összecsapásokra. A rendészeti oldal mindenesetre felkészült, a tavalyi zavargások után kapott állami támogatásból (és a schengeni alapból) vásárolt eszközök rendelkezésre állnak, így szükség esetén védőpajzsok, vízágyúk is bevethetőek.
Népszava Online
