Az emberiség nagy álma az időutazás. Amellett hogy a jövőbe szeretnénk ellátogatni, talán még erősebb vonzódásunk a múlt felé. Ez azonban sokáig nem volt valószerű, ám most egy tudós egy forradalmi elmélettel állt elő.
Sok diáknak jut eszébe egy-egy rosszul sikerült vizsga után, hogy milyen jól jönne egy olyan gépezet, ami a vizsgakérdések birtokában visszaröpítené őket a múltba, hogy csak a majdani kérdésekhez tartozó válaszokat kelljen megtanulniuk. Ám ilyen időgépekkel eddig csupán a science fiction történetekben találkozhattunk, de lehet, hogy ez most megváltozik!
Tudóskörökben sokat vitatott téma az időutazás. Amos Ori, egy izraeli fizikus a Physical Review-ban megjelent írásában egy olyan új teoretikus modellt vázolt fel, amivel egy időgép megvalósításához jutott közel: „Elviekben a jövőbe utazni lehetséges (vö. ikerparadoxon), de a múltba utazás kérdése már nem ilyen egyszerű, minthogy az idő egy irányba folyik„.
Azt, hogy explicit módon nem zárja ki a relativitáselmélet az időben való visszautazást, a 60-as évek előtt már Kurt Gödel bizonyította. A matematikus Rainer Schimming szerint az időutazás a téridő elhajlításával válik lehetővé, ugyanis így ún. féregjáratok keletkeznek, melyek révén az időben különböző pontok közt ugrálhatunk.
Csakhogy egy már létező féregjáratot nehéz találni, hát még felhasználni! A modellek pedig szükségessé teszik valamiféle negatív sűrűségű anyag létezését; ráadásul a féregjáratok bonyolult téridő-geometriát okoznak.
Egy új univerzum
Ori, a Technion professzora a féregjáratokhoz hasonló rövidítéseket használ elméletében, ehhez egy sajátságos univerzumot gondolt ki. Ori kiinduló kérdése, hogy lehet-e úgy görbíteni a teret, hogy időcsúszás valósuljon meg. Eszerint viszont nincs szükség a negatív sűrűségű anyagra.
Nem is teljesen időgépről van szó, legalábbis nem a sci-fikből ismert értelemben, mert az időgép itt maga a téridő. Az időutazás pedig csak az első időgép megépítésétől kezdve válik lehetségessé, azaz a régi Rómába vagy a középkorba szinte kizárt az utazás.
Peter Aufmuth szerint viszont van egy kis bökkenő Ori elméletével: valóságidegen univerzummal dolgozik.
Modelluniverzum matematikai formulákból
Ezekről a problémákról maga Ori is pontosan tud. A kérdés, hogy a modell stabil-e, de ezt Ori teljesen tudatosan mellőzi. Ori egy modelluniverzumot tanulmányoz, hogy egy újabb lépéssel közelebb kerüljünk a kozmosz valósághű leírásához – fejti ki Aufmuth. Ori pedig hozzáfűzi, hogy ahhoz a technológia hiányzik, hogy óriási gravitációs mezőket kontrolláljanak.
Szemben a logikával
Az utazgatás az időben bizarr gyümölcsöket teremhet – ilyen a kauzalitási paradoxon: a relativitáselmélet ugyan megengedi mind az időutazást, mind pedig a féregjáratokat, de oksági problémák előállhatnak, ha a történelem megváltozik. A Back to the future protagonistája visszamegy szülei idejébe, ahol anyja belé, s nem apjába szeret bele, s így kis híján saját születését akadályozza meg. A paradoxon: hogyan akadályozhatná meg valaki saját nemzését, ha még nincs is. A fizikusok közül, akik ezeket vizsgálják a leghíresebb Stephen Hawking, aki szerint: „A fizika törvényei összeesküdtek, hogy makroszkopikus objektumok időutazását megakadályozzák.”
Van sok „másvilág”?
A kauzalitás kérdésére választ adhat egy kvantumfizikai interpretáció, az ún. sokvilág-teória. Egy multiverzumban az egy univerzumban előforduló összes lehetséges jövővariáció megvalósul, és ezek között lehet ide-oda ugrálni. A érettségiző diákok esetében az egyikben sikerül, a másikban pedig nem ugyanaz a vizsga. Szóval csak a jó időben a jó helyen kell lennünk… no meg a jó univerzumban.
Idő
Természettudományos alapmennyiség. Einstein bizonyította fizikai voltát.
Ikerparadoxon
Egy ikerpár egyik tagja az űrben nagysebességgel utazik huzamosabb ideig, aztán visszatér a földre, fiatalabb lesz, mint földön maradt társa.
Féregjárat
Az erős gravitációs mező hatására elhajlott téridő különböző pontjait összekapcsoló belső járat.
