A demonstrációk vonzzák a jobboldali szélsőségeseket
Tavaly ősszel a Kossuth téren kezdődtek a spontán tüntetésekFotók: Vajda József Ismét az utcai demonstrációk, politikai és gazdasági jellegű tüntetések időszaka lehet az ősz. Több érdek-képviseleti csoport is utcára vonul, de folytatódnak a jobboldali és szélsőjobboldali szerveződések kormányellenes demonstrációi is. Szeptember 17-től (Gyurcsány Ferenc balatonőszödi beszédének nyilvánosságra kerülése első évfordulója) például ismét a Kossuth térre vonul a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 szervezésében a Parlament előtt táborozók csoportja. Egészen október 23-ig folyamatos tüntetéseket jelentettek be és ezúttal is Gyurcsány Ferenc és kormányának távozását követelik. A balatonőszödi beszéd évfordulója más szervezeteket, csoportokat is utcára szólít; a Csoóri Sándor által megfogalmazott Márciusi Charta aláírói például százezer embert várnak a Kossuth térre. A demonstráció főszónoka a Magyar Nemzet publicistája, Bayer Zsolt lesz, de várhatóan színpadra lép a politikailag egyre aktívabb Papp Lajos szívsebész is. Az elismert orvos nemrég új szervezet megalakulását jelentette be Kárpát-haza Nemzetőrség néven.
A gazdák egyelőre garázsban hagyják a traktoraikat, a Magosz demonstrációs bizottsága ugyan nem szűnt meg, de az elkövetkező hetekben nem tiltakozó megmozdulások szervezésével foglalkoznak – tudtuk meg Budai Gyulától. A szervezet szövetségi igazgatója lapunknak kifejtette, kemény szakmai tárgyalásokat követően a földművelésügyi tárcával megegyeztek a fagykárt szenvedett gazdák veszteségeinek enyhítéséről. A termelők garanciákat kaptak a kormánytól és Gráf József agrárminisztertől a megállapodás végrehajtására és amíg ezt betartják, nincs okunk az utakra vonulni. „A gazdák békét akarnak, nem tüntetni” – mondta Budai, aki szerint csak akkor lehet újabb megmozdulásokra számítani, ha a kormány nem tartja be az egyezséget.
Balatonőszöd új időszámítást hozott
Az utcai demonstrációk új korszaka egyértelműen 2006. szeptember 17-én kezdődött, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök balatonőszödi beszédének nyilvánosságra kerülése után. Már aznap – törvényellenesen, bejelentés nélkül – többezres tömeg gyülekezett a Kossuth téren. A rendészetért felelős politikai és rendőrségi vezetők tehetetlenségét mutatja, hogy sokáig nem tudták eldönteni: fel kell-e oszlatni a bejelentés nélküli tömeget vagy sem. Az ad hoc döntés végül úgy szólt, hogy az önkormányzati választási kampányra tekintettel szemet hunynak a tüntetés felett. Később a jogászok egyértelművé tették: hiba volt hagyni a demonstrációt, az ugyanis jogi értelemben nem minősíthető kampányrendezvénynek, s a hatályos gyülekezési törvény értelmében a rendőrségnek kötelessége lett volna megtisztítani a területet.
Az első éjszaka krónikájához tartozik, hogy az önjelölt szónokok közül többen – ha csak szóban is, de – fizikai erőszakra szólítottak fel a kormányzattal és a baloldali politikusokkal, balliberális újságírókkal szemben, pár nappal később listát olvastak fel a zsidó származású politikusokról. A Fidesz vezetése a szólásszabadság mellett érvelt, és érdemben nem ítélte el a sértő megnyilvánulásokat, sőt egyes politikusai ugyanarról a színpadról szónokoltak a jelenlévőkhöz.
Tévéostrom mint fordulópont
A fordulópontot kétségtelenül a szeptember 18-i tévéostrom jelentette. Akkor 216 rendőr szenvedett sérülést, egyikükön koponyaműtétet kellett végrehajtani. Az okozott anyagi kár meghaladta a 230 millió forintot, nem beszélve az ország megítélésében elszenvedett erkölcsi károkról. Az ostromot követő éjszakákon folyamatosak voltak a zavargások és a pártirodák elleni fizikai támadások. Erősítette a szélsőségeseket, hogy a Fidesz napokon keresztül tízezreket vitt ki Kossuth téri demonstrációira. Viszonylagos nyugalom csak a kormányfőt megerősítő bizalmi szavazás után következett be, a tüntetések ezután inkább kempinghez, mintsem politikai megmozduláshoz kezdtek hasonlítani. Árusok, sátrak, kifőzdék jelentek meg a téren – mind szabályellenesen. Az október 23-i állami ünnepség előtt a rendőrség – a tüntetők szerint vitatható jogalappal – kiürítette a teret. Kések, fejszék, bárdok, balták, nagyobb kövek kerültek elő, vasgolyókat, zokniba csomagolt brikettet (ezek állítólag a könnygáz ellen védenének), benzint és glicerint találtak a hatóságok. Ugyanazon a napon zavargók egy csoportja nekitámadt a rendfenntartóknak: macskakövekkel dobálták meg őket, barikádokat emeltek, harckocsit vezettek a rendőrsorfal felé. Ismét több tucat rendőr sérült meg, de sok civil is súlyos sérülést szenvedett, elsősorban az összecsapások, illetve vizsgálat alatt lévő túlkapások miatt. Hatvanöt embert szállítottak kórházba, a többieket a helyszínen látták el. A városban keletkezett károk összege kétszázmillió forintra volt tehető.
Felkészült a Teve utca
Nem tartanak a tavaly őszihez hasonló zavargásoktól a magyar rendőrségnél, de a biztosítási és akcióterveket azért már készítik. A törvényi szabályozásnak megfelelően elegendő a demonstrációkat hetvenkét órával a megmozdulás előtt bejelenteni; így egyelőre nem lehet végleges listát közölni az őszi megmozdulásokról. Annyi bizonyos, hogy az utcára vonulók – legalábbis bejelentésük szerint – békés tüntetésekre készülnek, ennek megfelelően a rendőrség sem készül komolyabb összecsapásokra. A rendészeti oldal mindenesetre felkészült, a tavalyi zavargások után kapott állami támogatásból (és a schengeni alapból) vásárolt eszközök rendelkezésre állnak, így szükség esetén védőpajzsok, vízágyúk is bevethetőek.
Népszava-összeállítás
A következő hónapokban várható legfontosabb – már jelzett – politikai jellegű demonstrációk
Élőlánc Magyarországért
Tüntetés időpontja: szeptember 8.
Demonstrálók álláspontja: nem szabad hagyni, hogy „a nemzeti vagyont az államháztartás hiányának csökkentése céljából áruba bocsássa ugyanaz a kormány, amely a hiány felhalmozódásáért elsősorban felelős”.
Tények: nincsen konkrét döntés privatizációs kérdésekben, az állami vagyonról szóló – nyár elején elfogadott – törvényt pedig a parlament ősszel újra tárgyalni fogja.
Nemzeti Koordinációs Testület (tizenhárom Kossuth téri szervezet uniója)
Tüntetés időpontja: szeptember 15.
Demonstrálók álláspontja: nemzeti nagygyűlés és kerekasztal életre hívása a mielőbbi kormányváltás elérésére.
Márciusi Charta aláírói
Tüntetés időpontja: szeptember 15.
Demonstrálók álláspontja: Gyurcsány Ferenc és kormányának távoznia kell, előrehozott választásokat kell tartani.
Magyar Nemzeti Bizottság 2006
Tüntetések időpontja: szeptember 17-től bizonytalan ideig.
Demonstrálók álláspontja: Gyurcsány Ferencnek és kormányának távoznia kell a hatalomból, előrehozott választásokra van szükség és a jelenlegi politikai vezetés felelősségre vonására.
A három tüntetéssel kapcsolatos tények: a 2006-os országgyűlési választások győzteseként az MSZP miniszterelnök-jelöltje alakíthatott kormányt. A legitim módon megválasztott parlament tavaly bizalmi szavazáson erősítette meg pozíciójában Gyurcsány Ferencet és kormányát.
A többség tart az erőszaktól
Ágh Attila politológus úgy látja, hogy fagyos ősz várható. Lapunknak azonban azt is elmondta, hogy míg tavaly a politika minden szereplőjét – köztük a rendőrséget is – meglepték az események, addig éppen az egy évvel korábbi tapasztalatok miatt idén felkészültebbek lesznek. Szerinte kevésbé lehet spontán eseményekre számítani, mint tavaly, ugyanis a szélsőséges csoportok is szervezettebbek, szofisztikáltabbak lettek, jobban kihasználják például a modern kommunikációban rejlő lehetőségeket. Hangsúlyozta, hogy a társadalom többségében mély nyomot hagytak a tavaly őszi események. A politológus azt is elmondta, hogy tavaly a szélsőséges kisebbség „detonátor” szerepet játszott, vagyis néhány ember meg tudott mozgatni nagyobb tömegeket, például amikor a Kossuth térről az MTV-székház elé mentek. Mostanra azonban – tette hozzá – a tüntetések résztvevői megtanulták, hogyan működik egy ilyen demonstráció és a békés többség igyekszik távol tartani magát a hasonló megmozdulásoktól. Azt is hangsúlyozta, hogy a többség – pártállástól függetlenül – nem szereti a bizonytalanságot és azt, hogy az utcán esetleg fenyegetve érzi magát. Ágh Attila úgy vélte, hogy a tavalyihoz hasonló nagy megmozdulásokra nem is kell számítani, de a szélsőséges csoportok végrehajthatnak különféle erőszakos cselekményeket, amelyek azonban végül kudarchoz vezetnek majd.
Fekete Sándor politológus viszont úgy gondolja, hogy nagyjából folytatódhatnak az egy évvel ezelőtti tüntetések, és a tavalyihoz hasonló őszre lehet számítani. Lapunknak azt mondta, a Fidesznek is érdeke a leendő népszavazások miatt a felhevült állapot újraélesztése. Szerinte a békés demonstrációk mellett előfordulhatnak zavargások is. Fekete hozzátette, hogy az embereket foglalkoztató problémák nem sokat változtak, viszont a többség nem szereti a békétlenséget, az erőszakot. A politológus úgy vélte, ezért lesznek a tavalyi tüntetők közül olyanok, akik idén már nem mennek az utcára, de helyettük lehetnek új demonstrálók is. Mint mondta, nem csak konkrét kormányellenes megmozdulásokra kell gondolni, hanem különböző szervezetek – például a HÖOK – tüntetéseire, amelyeken nemcsak az adott csoportba tartozók vehetnek részt, hanem azok is, akik általában elégedetlenek. Fekete Sándor szerint a tüntetések ismét az országgyűlési ülésszak végéig tarthatnak, a téli uborkaszezonban az emberek kevésbé foglalkoznak ilyesmivel.
Költséges szólásszabadság
Komoly anyagi terhet jelentett az állami ünnepek biztosítása a rendőrség számára; a Népszava információi szerint csak a márciusi megemlékezések idején 1,5 milliárd forintnyi kiadás keletkezett az ORFK költségvetésében. A kormány tavaly év végén – az őszi zavargások miatt – 3 milliárd forintot különített el a technikai fejlesztésekre. Jelentősen megnövelte a rendőri kiadásokat a Fidesz kordonbontása. Idén februárban az ellenzéki párt frakciójának több tagja szétszerelte a Parlament előtti tér védelmét szolgáló vaskerítéseket. Ezt követően a rendőrség kénytelen volt újabb kordonvonalat kiépíteni a Kossuth téren. Csak a kordonbontást követő hét végén 50-60 millióval költöttek a korábbinál többet; a készültség pedig napi tízmillióval növelte a kiadásokat.
Társadalmi-gazdasági jellegű demonstrációk, sztrájkok
Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezetei Szövetsége, BKV-LIGA Munkástanács Szövetség, Fővárosi Közlekedési Dolgozók Demokratikus Szakszervezete
A sztrájk időpontja: szeptember 4. (üzemkezdettől délután egy óráig)
A sztrájkolók követelése: a BKV vezetése biztosítsa az első félévre vonatkozó megállapodásuk szerinti béremelést, ami a tavalyi bérekhez képest hétszázalékos, vagyis havi 15 ezer forintos növekményt jelentene a második félévre is. Emellett az érdekképviseletek további 6 százalékos, mintegy 12 ezer forintos bérfejlesztést kívánnak elérni, utóbbit ráadásul januárig visszamenőleg.
Tények: a BKV első ajánlata a második félévre is csak a 15 ezer forintos emelés „szinten tartása” volt. Az ezen felüli követelésétől a cégvezetés korábban elzárkózott, illetve kijelentette, hogy azt csak a már meglévő szociális juttatások rovására tud teljesíteni. Ám legutóbb már arra tettek javaslatot, hogy keressenek olyan forrásokat, amelyekből lehetőség nyílhat a további bérfejlesztésre, de nem bérjellegű juttatásként.
Nagycsaládosok Országos Egyesülete
Tüntetés időpontja: szeptember 8.
Demonstrálók álláspontja: folyamatosan szűkül a nagycsaládok támogatása, az iskolaátszervezések miatt sok pedagógus és gyerek nem tudja, hol kezdi a tanévet.
Tények: a költségvetés által családtámogatásra fordított összeg évről évre nő; az érintettek tájékoztatása elsődlegesen az önkormányzatok feladata, a megkérdezett polgármesteri hivatalok és az összevonásra ítélt iskolák ezt a nyár folyamán megtették.
Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája
Tüntetések időpontja: szeptember, október (egyetemi városok)
Demonstrálók álláspontja: tiltakoznak a tandíj bevezetése ellen, amit hibás politikai döntésnek tartanak. A szaktárca nem tárgyalt velük a tandíjról az elmúlt egy évben. Az ígéretek ellenére nem érezteti az egyetemi infrastruktúrában a hatását. Megtévesztő kormányzati kommunikáció volt, hogy a tandíj bevezetésével emelkednek a hallgatói juttatások. A hátrányos helyzetű diákok – szülői háttér híján – elhagyják az egyetemeket.
Tények: az elmúlt években megnégyszereződött a hallgatói létszám, a felsőoktatás finanszírozása azonban nem nőtt ennek megfelelő arányban. A szülői, hallgatói zsebek bevonása kis részben ugyan, de pótolja a forráshiányt, rövid távon tehát indokolt. A tandíjkérdést a HÖOK a rendszeres oktatásikerekasztal-üléseken egyszer sem hozta szóba, a tavaly őszi tüntetéssorozat óta nem terjesztették be tárgyalásra. Mivel még nem szedtek be egy fillér tandíjat sem, az nem is éreztetheti a hatását. A reformfolyamat elindulásától a HÖOK is részt vett a térítési és juttatási szabályzat átalakításában, sőt azt támogatta is. A tandíj bevezetésének ilyen rövid idő alatt nincs ilyen hatása. Az átalakított térítési és juttatási szabályzat egyébként épp nekik kedvez.
