A Magyar Gárda fekete ruhásai, árvíznél is bevethetőek lesznek (Képünk illusztráció)
Jogilag egyelőre semmi akadálya nincs annak, hogy a most szombaton avató ünnepségét tartó Magyar Gárda csapatai részt vegyenek egy esetleges árvíz vagy más természeti csapás katasztrófa elhárításában. A sokakban ellenérzést, hovatovább szorongásokat ébresztő Magyar Gárda Egyesület szombati, a Várban tartandó rendezvényén provokátoroktól tart. Szorongató helyzet…
Korántsem elképzelhetetlen, hogy a jövőben bekövetkező ár-, vagy belvíz illetve más természeti csapás kárelhárítási műveleteinek helyszínén találkozhatunk a Magyar Gárda csapataival. Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője konkrétan a Magyar Gárdával kapcsolatban nem kívánt feltételezésekbe bocsátkozni, azonban a jogszabályi környezet tekintetében felvázolta egy civil szervezet ez irányú lehetőségeit. Kiemelte: jelenleg több mint hatvan civil szervezettel áll kapcsolatban a katasztrófavédelem, melyek főként szakmai, speciális feladatok elvégzésére alkalmas szervezetek. Mint mondta, például egy árvíz védelmi munkálatai során kétféle módon segíthetnek be a „civilek”. Egyrészt önkéntesként, vagyis a helyi, vagy központi irányító törzs jóváhagyásával és vezénylete alatt. Másrészt pedig az érintett település jegyzője, a vízügy, vagy más, a védekezésben résztvevő hivatásos szervezetek, szolgálatok irányítása alá besorolva. Utóbbi esetében pénzért vesznek részt a védekezésben, valamint biztosítják elszállásolásukat és étkezésüket is. Dobson kérdésünkre elmondta, amennyiben egy törvényesen bejegyzett civil szervezet jelentkezik segítségnyújtásra, akkor az erre hivatottaknak nem áll módjában, nincs joga ellenőrizni, vagy mérlegre tenni az adott egyesület politikai céljait és hovatartozását. Kérdésünkre, mely szerint a Jobbik Magyarország Mozgalom elnöke korábban esetleg fegyveres szervezetként azonosította a Magyar Gárdát, Dobson elmondta: a fegyverviselésre vonatkozó jogszabályok mindenkire érvényesek, és hatályosak, tehát ezzel kapcsolatos további jogi lehetősége a védekezést irányító szervezeteknek nincsen. Úgy tudjuk, egyes középtávú meteorológiai előrejelzések szerint rendkívül csapadékos októberre számíthatunk, esetenként intenzív záporokkal, melyek hazánkban gyakorta okoznak súlyos károkat, főként hegyvidéki falvakban. Ekképp nem kizárható, hogy már szűk két hónapon belül homokzsákot cipelő, javakat mentő gárdistákkal találkozhatnak a bajbajutottak. Az egyelőre, persze nem tudható, hogy a fideszes vagy éppen szocialista vezetésű települések miként reagálhatnak majd a Magyar Gárda „segítő jobbjára”, de annyi bizonyos: az védelmi bizottsági elnök – vagyis a polgármester – aki politikai pedigréje miatt utasítja esetlegesen vissza az önkéntes segítséget egy természeti csapás sújtotta kárhelyen, az meglehetősen kényes helyzetben találhatja magát. A Magyar Gárda köreiből származó információnk szerint a szervezők provokációtól tartanak a Várban, szombaton megrendezendő, s az első 56 gárdistát felavató rendezvényen. Úgy tudjuk, a szervezők az esetleges provokátorok „leszerelését” a rendezvényt biztosító rendőrökre bízzák, és nem kívánnak saját maguk beavatkozni. Ugyanezen források szerint elképzelhető, hogy 7-10 ezren mennek el a rendezvényre, melynek díszvendége Für Lajos, korábbi MDF-es honvédelmi miniszter lesz. Nem lenne fölösleges a gyülekezési és népszavazási törvények „karbantartási célzatú” áttekintése, de rendkívül rossz jogalkotói üzenetet hordozna ha a Magyar Gárda megjelenése okán átalakítanák ezen alapjogokat szavatoló törvényeket, véli Fleck Zoltán, az ELTE Jogszociológiai Tanszékének vezetője. Az elmúlt napokban több politikus szorgalmazta az egyesülési törvénykezés szigorítását a Magyar Gárda Egyesület bejegyzése, illetve szombati alakuló rendezvényük felett érzett félelmeik, továbbá az említett jogszabályok nyújtotta „túl nagy mozgástér” miatt. A jogszociológus úgy értékeli, nem akkora valós, hanem potenciális veszélyt hordozhat a Magyar Gárda tevékenysége, ami nem indokolja a törvények átrendezését. Annál is inkább, fűzi hozzá Fleck Zoltán, mivel nem csak a civil szervezetbe tömörülni akarók, hanem az azt bejegyző bíróságok szintén jelentős „mozgástérrel” rendelkezik. További „garanciális elem” a civil szervezetek jogszerű működésé fölött őrködő ügyészség, tehát az rendszerváltás után megvalósult szervezetalapítási szabadságot jog-korlátozhatja a törvények, egy egyesinek mondható esettel indokolt szigorítása.
Szerző: Nagy P. Zoltán | egyéb írások a szerzőtől
