Ugye eljött az ideje, hogy a magyar értelmiség színe-java kiálljon és megmutassa erejét, készségét, hogy a magyar 48 és 56 emlékét felidézve ellenálljon a szélsőjobboldali puccsisták remélhetőleg utolsó hatalmi kísérletének. Nekik egyetlen céljuk serdülő demokráciánk megdöntése, egy olyan Magyarország ígérete, amely nemcsak a magyar kultúra legjobb hagyományaival, hanem az Európához való tartozással is szakítani készül.
Hogy milyen messze hatoltak már előre tervükben, azt a Magyar Gárda szervezése bizonyítja. Az őket el nem ítélő Fidesz az úgynevezett „új többség” szólamát használva a legnagyobb csalást a népszavazás tervével követi el. Feltételezik, hogy a magyar nép másképp nem tud szavazni, mint ahogy ők diktálják, és az évszázados harc, amelyet a nép nevében az értelmiség kezdeményezett és folytatott a nagy francia forradalom eszményének zászlaja alatt, hiábavaló kísérlet volt. Mert a magyar nemzet, mondják, nem elégedhet meg azzal az általános és titkos parlamenti választás gyakorlatával, amelyet 1990 óta gyakorol.
Ez a magát új többségnek álcázó kisebbség, amely – mint az október 23-i nemzeti ünnep meggyalázása és az azt követő árpádsávos tüntetések mutatták – nem a népre, nem csupán a néhány utcát és teret megtöltő csőcselékre támaszkodik, hanem a többség közömbösségében vagy hiszékenységében is bízik.
Mi a programotok? – kérdezhetjük az ellenzéket, mi az alternatívátok a reformokkal szemben? A választ megkaptuk a Vezér szájából: „nem programra van szükségünk, hanem az eszmére”. És mi az az eszme, amelyre hivatkoznak? Semmi más, mint a hatalom megragadása, amelyből csak az ország romlására, balkanizálódására nyílik az út.
Magyarországról egy idő óta az európai és amerikai sajtóban kevés hír jelenik meg. Ez szerencsénk, mondhatnám, mert amit tudósítók és szakértők megállapíthatnak, az egyfajta kollektív paranoia, és a magyarság minden ismerője számára hihetetlen, hogy az Adyk, Bartókok, József Attilák, Pilinszkyk népe arra a délibábos útra tévedjen, amelyen Mohács óta annyi katasztrófa sújtotta.
Sajnálom, hogy személyesen nem vehetek részt a mára hirdetett antifasiszta-találkozón a Várban, amelynek hitet kell tennie arról, hogy a populizmusnak kevés talaja van ebben az országban. De szívvel-lélekkel köztetek leszek, barátaim.
Fejtő Ferenc, a Népszava tiszteletbeli főszerkesztője
