Véglegesítette tegnap esti ülésén az Országos Választási Bizottság (OVB) azt az indítványt, amelyben az Alkotmánybíróságtól várnának választ az egy időben, azonos tárgykörrel, de ellentétes tartalommal benyújtott beadványokkal kapcsolatban. A testületben már korábban konszenzus alakult ki arról, hogy ebben az esetben mulasztásos alkotmánysértésről van szó, hiszen a jogalkotó mindeddig nem szabályozta megfelelően a kérdést.
Az ügy azután került elő, hogy a Fidesz három népszavazási kérdésével egyező témájú, de ellentétes tartalmú beadványokat juttatott el a testülethez Kálmán László nyelvész. Ezek elektronikus úton, szinte percre pontosan ugyanakkor érkeztek be, amikor július elején a fideszes Szijjártó Péter és Pokorni Zoltán személyesen nyújtotta be ismét a kórház-privatizációval, a termőfölddel és a gyógyszerárusítással kapcsolatos kérdéseket. Az OVB később a Fidesz és a nyelvész három kérdését is hitelesítette.
Nem ez az első ügy, amelyben a választási testület az Ab-hez fordul. Így történt ez például abban a kérdésben, hogy egy eredményes népszavazás meddig köti az Országgyűlést. A beadvány nyomán az Ab májusban hozott határozatot, és december 31-ig adott határidőt arra, hogy az Országgyűlés egyértelművé tegye: egy eredményes ügydöntő népszavazás eredménye meddig kötelező. A népszavazási törvény ugyanis jelenleg csak annyit mond ki: „az eredményes ügydöntő népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre kötelező”, de arról már nem szól, hogy meddig. Ez komoly vitákat okozott akkor, amikor a Fidesz másik három – azóta szintén hitelesített – népszavazási kérdését, a vizitdíj, a tandíj és a kórházi napidíj ügyét vizsgálták. A most tárgyalt problémában, vagyis az azonos témájú, de ellentétes tartalmú beadványoknál szintén a népszavazási törvény módosítására lenne szükség.
Az OVB ülésének napirendjén összesen 66 népszavazási kérdés szerepelt, ezekből 34-et tárgyaltak meg, a többit elnapolták. Hitelesítették egyebek között azt a kérdést, amely úgy szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az európai uniós jogharmonizáció keretében az 1978. évi IV. törvénybe bekerüljön mint bűncselekmény a Holokauszt tagadásának tényállása, mely szerint bűntettet követ el az a személy, aki nyíltan felvállalja, hirdeti, hogy nem történt a német koncentrációs táborokban zsidó és cigány népirtás, azaz tagadja a Holokauszt megtörténtét?”. Szintén hitelesítette a testület azt a kérdést, amely megtiltaná 90 méternél vagy 25 szintnél magasabb épület építésének engedélyezését, illetve azt is, amely továbbra is állami kézben tartaná a Szerencsejáték Zrt-t.
Népszava-összeállítás
