NOL * Lapzsemle * 2007. augusztus 23.
Harrach Péter nem fejezte be időben…
Gyurcsány Ferenc szavai
„Az az igazság, hogy én mélyen ellenzem, hogy itt van. Szerintem ez a parlament a köztársaság parlamentje, és nem jó a királyság jelképét idehozni. A jobboldali konzervatív kormány döntött így, Orbán miniszterelnök úr.” Ezekkel a szavakkal mutatta be kedden az Országgyűlés épületében őrzött Szent Koronát Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Angela Merkel német kancellárnak. Harrach Péter kereszténydemokrata politikus a Merkel-látogatás során a Parlamentben látható Koronával kapcsolatban elhangzott miniszterelnöki kijelentéseket bírálta (>). Ennek kapcsán úgy fogalmazott:
„Ha egy állampolgár nyilatkozik így a Koronáról, azt mondjuk, az „negyven év hatása”. Biztos vagyok abban, hogy sok ember gondolkodik így, illetve sok embernek hiányosak a történelmi ismeretei Magyarországon. De hogy a miniszterelnök a magyar Szent Koronáról így nyilatkozzon, az botrány” – folytatta Harrach.
Nem fejezte azonban itt be a nyilatkozatot, hanem a kormányfő személyét is minősítette, emígy: – „Ez Gyurcsány Ferenc állapotából következő megjegyzés volt.”
Harrach Péter bizonyára úgy érezte, a mikrofonok elé állva igen magas labdát üt le. Utolsó mondatával azonban a legócskább hecc-sajtó színvonalát sikerült megütnie. Harrach Péter megfogalmazását követve:
ha egy pártközlönyként működő napilap közöl efféléket az általuk gyűlölt Gyurcsány Ferencről a címlapján, azt mondjuk, az elmúlt néhány év hatása. De hogy egy tekintélyes képviselő az ország miniszterelnökéről így nyilatkozzon, az botrány.
„Hálátlanok?” – Tibor és Róbert újra megszökött
A Klubrádió Kontra című műsora több adásban is követte két állami gondoskodás alatt álló fiatal sorsát, akik egy budapesti parkban prostituáltként „keresték kenyerüket” A médiának köszönhetően napokkal ezelőtt segítséget kaptak, de nem sokág bírtk: azóta ismét megszöktek a befogadó intézményből.
Radoszáv Miklós, a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat általános igazgató-helyettese a Kontrában ennek ellenére fenntartotta: szakmai tapasztalataik szerint egy ilyen eseménysort másképp kell értékelni rövid és hosszú távon. Most látszólag kudarcot vallotunk – de a fiatalokra az elmúlt napokban fordított figyelem később eredményt hozhat.
Ranschburg Jenő pszichológus „a társadalom” szempontjából közelített: a gyerekek története megmozgatta sokak lelkiismeretét, de most a „társadalom” úgy érzi, felesleges volt segítséget nyújtani, mert a fiúk nem fogadták el. Hangsúlyozta azonban, hogy minél később talál egy-egy ilyen sorsú gyermekre a gondoskodás, annál kisebb az esély a gyors eredményre. Tibi és Robi kapcsán úgy vélekedett, az ilyen gyerekek „imádják a figyelmet felkelteni maguk iránt, de szeretet elfogadni, szeretet adni nem tudnak, és képtelenek ellenállni a kísértésnek. A pszichológus arra is emlékeztetett, hogy a parkban nem szeretet keresnek, hanem pénzt. >
Az MNO nyomon van
A Veres fiúk legalábbis megkérdőjelezhető üzleti gyakorlatának sztoriját folytatja az MNO. Emlékeztetőül: egy büfés konfliktusba keveredett a pénzügyminiszter fiaival, mert egy strandfesztivál idejére nem volt hajlandó a szerződésben kiszabott díjon felül pluszpénzt fizetni a fesztivált szervező Veres Gábornak. (A Nemzet megszokott gyorsasággal és színvonalon dolgozó oknyomozói már meg is szerezték a kérdéses szerződést.) A Népszabadság tdósítója is megírta: a történetnek még a büfé környékén a vendégeket eltanácsoló In-Kal alkalmazottak, és titkos felvételt készítő ismeretlenek is felettébb érdekes szereplői.
Az MNO szemszögéből mintha úgy látszana: a Veres fiúkat „országos szintű összeesküvés” védi. A cikkből azt is megtudni, hogy lapunk is az összeesküvők sorát gyarapítja: a büfés az üggyel kapcsolatban a Magyar Nemzetnek mindvégig zsarolást emlegetett, a Népszabadság tudósításáról viszont azt mondta nekik, hogy lapunk kiforgatta a szavait.
Szóval Dan Brown-rajongóknak kötelező.
A régóta várt Such-interjú
A legendásan (még alárendeltjei számára is) megközelíthetetlen Such Györggyel készült HVG-interjút sokan vártuk. A”sokak szerint tahó módon” lebonyolított tömeges leépítések módszerére Such György a következő magyarázatot adja: „A jelenlegi bírói gyakorlat a legkisebb pontatlanság esetén is a munkavállaló javára ítél, így nem kockáztathattuk meg, hogy a jóindulatunkat az esetleges perekben majd ellenünk fordítsák. Ezért volt az, hogy tanúk jelenlétében közöltük a felmondást, illetve a munkavégzés utolsó napján elvettük az érintettek állandó belépőjét. Korábban voltak ugyanis olyan esetek, amikor határozott idejű munkaszerződések azzal váltak határozatlanná, illetve bizonyították a munkavállalók a folyamatos munkavégzést, hogy ilyen-olyan indokkal még bejártak, vagy nem vették át a „humánusan”, négyszemközt átadott felmondást, majd hirtelen „megbetegedtek”. Természetesen az elbocsátottnak ilyen szituációban mindig igaza van. Nem kívánunk senkit személyében megsérteni, egyszerűen arról van szó, hogy nem akarjuk az MR-t újabb felesleges költségekkel terhelni.”
Lázár János szerint rossz ötlet a Magyar Gárda
Rossz ötletnek tartja a Magyar Gárda létrehozását Lázár János, az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának fideszes elnöke, Hódmezővásárhely polgármestere. A politikus erről a Heti Válasz csütörtöki számában megjelent interjújában beszélt.
A Honi Gárda a honvédség tartalékképzését oldaná meg, ami NATO-elvárás is – fogalmazott a fideszes politikus, aki viszont a Magyar Gárda létrehozását „nagyon rossz ötletnek” tartja.
Lázár János a hetilapnak kifejtette, hogy „tekintettel kell lenni azokra, akiknek az édesanyját, édesapját a nyilasok belelőtték a Dunába. Bennük félelmet kelt, ha Vona Gáborék fekete egyenruhában, árpádsávosan masíroznak”.
A bizottsági elnök szerint a „gárdázás már csak azért is megengedhetetlen, mert az állam nem mondhat le az erőszak alkalmazásának monopóliumáról”.
Lázár János szerint Weimart idézi az, hogy „az emberek, miután elveszítették az államba és a rendőrségbe vetett bizalmukat, maguk keresnek megoldást”.
Titkokból kevesebb is elég
A napokban kerül a kormány asztalára a titokvédelemről szóló törvény tervezete – írta csütörtökön a Népszava.
A javaslat értelmében jelentősen megváltozna az állam-, illetve a szolgálati titok meghatározása, a minősítés rendje, illetve a jogorvoslati rendszer is. A tervek szerint a jövőben a titokgazdának indokolnia kell, miért és hogyan minősíti az adatokat, sőt ezt adott esetben a bíróság előtt is képviselnie kell. A remények szerint jelentősen csökken a – ma évi százezres nagyságrendekben elrendelt – titkosítás, és például az újságírókat sem fenyegetik majd a jelenlegi súlyos szankciók, ha védett dokumentumokhoz jutnak. A jogszabály komolyabb mozgásteret biztosítana az adatvédelmi biztosnak, illetve a bíróságoknak is – közölte a lap.
Kijátszható lesz az új cégtörvény
Bár szeptembertől jelentősen egyszerűsödik az új cégek megalapítása, a vállalkozások gondjaira ez aligha gyógyír; sőt, a vagyonkimenekítések és az adósságokat felhalmozó cégek kötelezettségei elől új vállalkozások alapításába menekülők helyzetét meg is könnyíti – írta csütörtökön a Magyar Nemzet.
Szakértők szerint amíg nincs olyan cégbírósági számítógépes rendszer, amely kimutatná, hogy a leendő ügyvezető igazgató korábban tevőlegesen részt vett-e gazdasági társaságok bedőlésében, addig ezek a személyek sorra alapíthatják az újabb jogi társaságokat.
A cégalapítás bürokratikus akadályainak könnyítésével a szakma egyetért, de többen is felhívják a figyelmet, hogy ameddig ugyanazon gazdasági tevékenység folytatására egyetlen tulajdonosi kör több céget is létrehozhat, addig a társaság javainak kimentése a továbbra is zavartalanul folytatódhat – közölte a lap.
