A honlapján fellelhető közleménynél bővebben a Fidesz nem kívánja kommentálni Gyurcsány Ferenc levelét, melyben a miniszterelnök a Magyar Gárdára hívja fel a legfőbb ügyész figyelmét.
„A Fidesz megalakulása óta kiáll az alkotmányos jogok érvényesülése, így az egyesülési jog szabad gyakorlása mellett. Természetesen az egyesülési jogukkal élő állampolgároknak és szervezeteiknek tevékenységük során maradéktalanul be kell tartaniuk a törvényeket. Ennek biztosítása az erre hivatott állami szervek, nem pedig politikai pártok feladata ” – szól a párt közleménye, mely hivatalos oldalukon olvasható. Igaz, az ily módon több-olvasatúvá vált kommünikét 2007. augusztus 6-án adta ki Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője, ám a párt sajtóosztályán a STOP azt a tájékoztatást kapta, ennél bővebben nem kívánják kommentálni Gyurcsány Ferenc levelét.Mint arról a Kormányszóvivői Iroda tájékoztatott, a miniszterelnök levele pontosan azt a célt egy kérést fogalmaz meg a legfőbb ügyésznek, hogy a civil szervezetek jogszerű működése felett őrködő Legfőbb Ügyészség kövesse különös figyelemmel a Magyar Gárda működését, és az első, jogszabályokkal ellentétes cselekmény esetén haladéktalanul lépjen fel a szervezettel szemben.”A Legfőbb Ügyészség teszi a dolgát, és nyilvánvalóan joga és kötelessége szerint cselekszik, amennyiben az általa megfigyelt társadalmi szervezetekről információ jut birtokába” – mondta el a STOP-nak Varga Jenő, Fővárosi Főügyész-helyettes. Hozzátette, a fővárosban bejegyzett szervek fölött értelemszerűen a Fővárosi Főügyészség gyakorol jogkört.Kétirányú ügyészi jogosítványuk van; ezek egyike a nyilvántartásba vétel. Amelynek során a bíróságon kiderítik – magyarázta a főügyész-helyettes -, hogy van-e törvényes akadálya a szervezet bejegyzésének. Amennyiben nincs, úgy az adott szervezet nyilvántartásba vételéről szóló végzést megküldi az ügyésznek, aki a döntés ellen fellebbezhet.A másik ügyészi jogkör a működés törvényességének felügyelete. A szervezet a bejegyzés után kezdheti meg tevékenységét, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény értelmében, mely kimondja, hogy az egyesülési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt és bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Emellett nem sértheti az Alkotmány második paragrafusának harmadik bekezdését, mely szerint „senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.”Amennyiben egy bejegyzett szervezet tevékenysége ellentmondana az Alkotmánynak és a hatályos jogszabályoknak, úgy az ügyésznek joga van bíróság előtt, keresettel kérni a szervezet feloszlatását. „Ehhez azonban természetesen arra van szükség, hogy az ügyészségnek olyan információ jusson tudomására, melynek nyomán vizsgálat kezdődhet” – fűzte hozzá Varga Jenő.
Szerző: Nagy Krisztina | egyéb írások a szerzőtől
