Nem az e hét végén színre lépő Magyar Gárda lesz az egyetlen félreguláris csapatokat is edzésben tartó jobboldali szervezet Magyarországon. Az ilyen egységek egymástól többnyire elszigetelten működnek.
Megalakulásunk alkalmából vendégünk vagy egy korsó sörre – ezzel a nemzeti ideológiától meglehetősen távol álló reklámmal csábította július elején Gyálra az érdeklődőket a Nemzeti Gárda. A Poszpischek Tamás vezette alakulat a Csaba Királyfi Fesztivál keretében mutatkozott be, amelyet Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének vezetője mint a gárda tiszteletbeli elnöke nyitott meg. A háromnapos fesztiválon a hagyományőrző harcos csoportok mellett a zenekarok jelentették a vonzerőt, szinte minden nemzeti radikális zenekar fellépett: a Romantikus Erőszak például éppúgy, mint az Egészséges Fejbőr és a P. Mobil.
A Nemzeti Gárda csak egy a szerveződő nemzeti radikális alakulatok között. A tavaly őszi események után, úgy tűnik, az úgynevezett nemzeti oldalon többen láttak lehetőséget abban, hogy az akkori szervezetlen, de a rendőrségnek komoly problémákat okozó randalírozókat megpróbálják szárnyaik alá venni s félreguláris csapatokat szervezni belőlük. A Nemzeti Gárda mellett így megalakult a Kárpát-Haza Nemzetőrség, a Nemzeti Őrsereg, és a hét végén tartja alakuló gyűlését a Magyar Gárda. E két utóbbi szervezet a Jobbik nevű párthoz köthető, a Nemzeti Őrsereg egyelőre Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében működik, s először akkor vált ismertté, amikor júniusban megjelent egy olaszliszkai tüntetésen.
A Jobbik a gárda alapításával arra tesz kísérletet, hogy a szélsőjobboldali helykeresést irányítsa, a nemzeti radikális csoportokat befolyása alá vonja, s ezzel lefedje a MIÉP visszaszorulásával a szélsőjobboldalon keletkező űrt. Ehhez megfelelő radikalizmust kell felmutatnia, aminek eszköze a Magyar Gárda létrehozása. Külön erős legitimációt kölcsönöz e félkatonai szervezetnek, hogy az avatásukon részt vesz a demokratikus Magyarország egyik korábbi honvédelmi minisztere, Für Lajos is.
A Jobbik a fekete ruhás sereg avatásával nyit a hungaristák felé, a ruházattal és az árpádsávos szimbolikával őket idézi, ráadásul a budai várban, a becsületnapi felvonulások helyszínén tartja ünnepségét. Kérdéses azonban, hogy ez megéri-e, ugyanis meglehetősen szűk kör az, amelyre a hungaristáknak befolyásuk van – igaz, ők szívesen öltöznek egyenruhákba, s tartanak katonai jellegű gyakorlatokat. Az egykori Vér és Becsület nevű szervezet tovább működteti a hasonló nevű klubot, ahol idén ősszel is az egykori III/III-as ügynök, Tudós Takács János domonkos szerzetes tart fejtágítót a nemzetiszocializmusról az érdeklődőknek. A Györkös István vezette Magyar Nemzeti Arcvonal pedig teljesen távol tartja magát más hasonló szerveződésektől, s kemény szellemi és fizikai felkészítést tart pár száz fős tagságának.
Információink szerint a Jobbik megszerezte a nemzeti radikálisok két emblematikus alakjának, Budaházy Györgynek és az egyébként szélsőjobboldali körökben is már többször jó nemzetbiztonsági kapcsolatokkal vádolt Toroczkai Lászlónak a támogatását. Utóbbi különben korábbi szervezete, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom mellé újat is alapított, Mi Magunk néven, szintén arra számítva, hogy zászlaja alá tudja gyűjteni az őszi elégedetlenek egy részét.
A szélsőjobboldali mozgolódásoknak a Fidesz lehet a vesztese. Az egy a tábor, egy a zászló elv további érvényessége esetén ugyanis sokkal erősebb gesztusokat kell majd tennie a nemzeti radikális voksok elnyeréséért, mint eddig, ez pedig más szavazókat vihet el a párttól. Ha viszont nem teszi meg e gesztusokat, fontos szavazatokat veszíthet el. Arról nem is beszélve, hogy a kormánypártok könnyen összekapcsolhatják a Fidesszel a Jobbik kezdeményezését, hiszen Orbán Viktor egykori polgári körének tagja volt a Jobbik elnöke, Vona Gábor, s az egyébként a tervek szerint a Honvédelmi Minisztérium (HM) kebelében létrehozandó Honi Gárdára vonatkozó fideszes elképzelés is éppen a szervezet neve miatt lett most támadható (lásd Tartaléklángon című írásunkat).
A Jobbik célja – mint Bethlen Gáborról elnevezett programjukban kifejtették – a nemzetőrség létrehozása. Ezzel azonban meglehetősen elkéstek: ma az ország területén már számtalan nemzetőrség működik, s döntő többségüknek semmi köze a nemzeti radikálisokhoz. Vannak, ahol csak egyetlen községhez kötődnek, van, ahol egy tájegységhez, megyéhez. Zalaegerszegen például nyár elején kötött a város szerződést a helyi nemzetőrséggel, hogy bevonják őket a közterület-fenntartó munkájába, együtt járőrözhetnek a közterület-felügyelőkkel. Egyes nemzetőrszervezetek már létrehozták a Magyar Nemzetőrség Országos Parancsnokságát is, amelyhez jelenleg 14 megyei szervezet tartozik. Ők gyakorlati kiképzést adnak tagjaiknak, katonaihoz hasonló ruházatuk van, s rangjaik is megfelelnek a katonákéinak. Az 56-os Nemzetőrség volt vezetőjének, Király Béla tábornoknak köszönhetően egyes nemzetőrszervezetekkel a honvédelmi tárca is jó kapcsolatokat ápol.
Mindemellett nem elképzelhetetlen, hogy a szabad idejüket szívesen katonai alakulatnál eltöltő fiatalok közül sokak tetszését megnyeri majd akár a Jobbik gárdája is. A különböző katonai jellegű sportolásra ugyanis láthatóan nagy igény mutatkozik, ám ezek fesztiváljaira rendre rátelepszenek nemzeti radikális szervezetek. A hagyományőrzők között nagyon népszerű a lovaglás, az íjászat, a rovásírás, s már több ezer híve van a követői által magyar harcművészetnek nevezett barantának. E harcművészetek gyakorlását azonban gyakran foglalják keretbe meglehetősen zavaros ideológiák a magyar ősvallásról, a magyarok származásáról, több ezer éves Kárpát-medencei tartózkodásáról.
A Jobbik is megérezte, hogy e körökben van keresnivalója, ezért programjába foglalta egy olyan magyar őstörténeti intézet felállítását, amely a hun-avar-magyar folytonosságot kutatná, s büntető törvénykönyvbeli védelmet adnának a Szent Koronának, a turulmadárnak és az árpádsávos zászlónak. A tavaly őszi események egyéves évfordulójára pedig látványosan készülnek: október 23-án lesz a Magyar Gárda tagjainak következő avatása.
RIBA ISTVÁN
