– mondta a Népszabadságnak a lengyel püspöki kar szóvivője
Népszabadság * Miklós Gábor * 2007. augusztus 23.
Lengyel főpapok egy varsói ceremóniánKép: AFP – Wojtek RadwanskiA szejm épületében tolongás, zaj, botrány. A képviselők szavazni akarnak Ludwik Dorn parlamenti elnök visszahívásáról. Ő azonban jogával élve nem tűzi napirendre az indítványt. Sem ezt, sem a többit, amely a politikai botrányokat tisztázná. A lengyel politikában teljes a bizonytalanság. Egy azonban bizonyos: az ország legbefolyásosabb intézménye a katolikus egyház.
A válsághelyzetről kérdeztem dr. Jerzy Klochot, a püspöki konferencia szóvivőjét. – A politikusok képtelenek megoldani a helyzetet, s úgy látszik, végül a néphez fordulnak, kiírják a választásokat. Ebben az egyház a megfigyelő szerepét tölti majd be, nem fog beavatkozni a választási küzdelembe – mondta.
Az első szabad választások idején még elég egyértelműen jelezték, hogy melyik politikai erő élvezi a támogatásukat. Ma már a politikában is követendő katolikus értékeket jelölik meg. Első helyen az emberi élet megóvását említi, és az igazság követését. A szóvivő szerint nincsenek az állam és az egyház között megoldatlan ügyek. Két közös bizottság is foglalkozik azon területekkel, ahol a felelősségek találkoznak.
Közbevetem, hogy sokan vitatják, hogy a hittanjegyeket beszámítsák az átlagba. Kloch szerint nincs értelme a vitának, ezt a kormánnyal már korábban elintézték.
Az egyház nem választ pártot magának, de egyes egyháziak ezt megteszik. – Van, aki Bachot, van, aki Mozartot hallgat szívesebben, ebben is szabadon dönthetnek a püspökök – válaszolja.
Nem kell különösebben otthonosnak lenni a lengyel egyházi életben, hogy valaki tudja, egyes püspökök rokonszenveznek a Radio Maryjában elhangzó szélsőséges nézetekkel, mások kikelnek a rádió igazgatója Tadeusz Rydzik redemptorista szerzetes-pap megnyilvánulásai miatt. A szóvivő szerint a hivatalos egyházi álláspont világos. A Szentszék nyilatkozatban fogalmazta meg: pápa ugyan fogadta Rydziket szerzetestársaival, de ez semmit sem változtat az egyháznak a zsidósággal folytatott párbeszédén és kapcsolatain.
Nehéz ezt másként értelmezni, mint, hogy az egyház elítéli a szerzetes antiszemita kirohanásait. (Különbözők persze az értelmezések; épp tegnap tette közzé az ügyészség, hogy Rydzik nem sértette meg az elnöki méltóságot, amikor arról beszélt, hogy Lech Kaczynski a zsidók eszköze, a felesége pedig boszorkány. Maria Kaczynska ugyanis csatlakozott a felhíváshoz, amely ellenezte az abortusztilalom alkotmányba foglalását.)
Jerzy Kloch mindehhez hozzáteszi, hogy a püspökök hamarosan tanácskoznak Czestochowában, s egyebek között Rydzik médiabirodalmáról is tárgyalnak. Aláhúzza, hogy csak a Radio Mariya nevezheti magát egyházinak, amennyiben a redemptoristák rendjének tulajdona. A Trwam tévé alapítványi tulajdon, amelyet három szerzetes hozott létre, a Nasz Dziennik pedig valamilyen társaságé. – Egyik sem kérte a püspöki kart, hogy használhassa a katolikus jelzőt – határolódik el a médiabirodalomtól. A szóvivő szerint a pápai nunciatúra figyelmeztetése érvényes: egyetlen katolikus média sem kötelezheti el magát valamely párt mellett. A kampány nem hivatalosan máris elkezdődött. A lengyel politikai szféra az egyház minden egyes megnyilvánulására figyel, hiszen a választók nagy többsége elfogadja az egyház tekintélyét, erkölcsi tanítását. Kérdés, hol válik el ez a pártpolitikától?
Varsóból jelenti kiküldött munkatársunk
