Népszabadság * Nyusztay Máté * 2007. augusztus 21.
Liberális sátor a Városháza parkban: Gonda László kinn, Eörsi Mátyás bennKép: Szabó BernadettÉbresztő hajnalban, karton záptojást a táskába, zászlót összetekerni, sípot kipucolni – indulhatunk, hisz” ünnep van!
Izzadt tömegbe olvadva, nyaktekergetve-saroktaposva, föl-föl ugrálva semmit sem látni, semmit se hallani – kétségtelenül van valami báj abban, ahogy kiözönlünk ünnepekkor az utcákra, hogy órás sorokat végigállva hozzájussunk langyos sörünkhöz és ragadós kürtős kalácsunkhoz, majd káromkodva törölgessük a maradványokat anyósunk hajhálójáról. Márpedig tegnap pontosan ez történt (mínusz hajhálóaffér), akár a Kossuth téren, akár a Hősök terén, akár a rakpartokon próbálkoztunk.
– Ez a hét is jól kezdődik – gondolhatták a Kossuth tér környékén lakók tegnap reggel. Ahhoz már hozzászokhattak, hogy esténként úgymond hazafiak fújnak nekik takarodót, de hogy „Gyurcsány, takarodj!”-ra kelljen ébredni, és kutyasétáltatás helyett fémdetektoros kapukon, kordonon és árpádsávosokat igazoltató rendőrök között botladozni… Mindezt azért, mert szélsőjobbos honlapokon tojászáport jósoltak az ünnepre. Így aztán városszerte igazoltatták a piros-fehéreket, meglehet, utóbbiak ezért sem juthattak el a Hősök terére. Pedig a tisztavatás is számos hasznos tapasztalattal szolgálhatott volna (hogyan kell esküdni, hősi halottak emléke előtt tisztelegni, elszánt arccal indulót hallgatni, miközben odafönt brutális harci gépek kacérkodnak az angyalszoborral…). Maguk a harckocsik is beindíthatják egyesek fantáziáját, különösen az a teherautó, amelynek platójára egy hatalmas kődarabot helyeztek, nehogy az általa vontatott kétéltű páncélos lánctalpas izé fölborítsa.
– Mit csinálnak a bácsik, mama? – Hát, ööö, énekelnek, kislányom – mondja bizonytalanul anyuka pár órával később, már a Deák téren, kislányának ugyanis az „elkúrtuk-remixet” kell hallgatnia, már ha hall valamit a repülőgépek és a rendőrségi szirénák zajától.
A Deák téren már messziről visszhangzanak Gonda László Kossuth téri vezér szcientológus-komcsi összeesküvéstől óvó szavai. Utcai drámaszínháza közönségének ezúttal egy-két tucatnyi zászlóhordozó, valamint néhány katasztrófaturista adja a gerincét. Utóbbiak alighanem a záptojás-szagtól hőkölnek vissza, előbbiek viszont a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 kis színpadának közelében, a Városháza parkban fölállított Liberálisok Házához vonulnak (gerincestül), ahol éppen Kóka János SZDSZ-elnök mond beszédet. A türelemről és a befogadásról szónokol, de a sátor bejáratánál közben már húzzák a szalagkordont, miután az egyik tüntető elvegyült az újságírók között, és fennhangon, ellentmondást nem tűrve közölte: Kóka János, maga nem magyar – hazaáruló! Miután őt kiebrudalják a rendezők, Gonda Lászlót hívja erősítés gyanánt, a rendezők meg a rendőrséget. A meccs hamar eldől: a rendőrök mindenkit igazoltatnak, a záptojásokat elkobozzák (egyet meghagynak mutatóba, tulajdonosa szomorún-büszkén varázsolja elő a „Mikulás-zacsiból”…) Gondát pedig a park szélére, egy kis dombra száműzik a rendőrök, a hazafi büszkén le is tűzi zászlóját frissen rekvirált földjére, s láthatólag enynyivel be is éri. Rövid ideig mellkasát domborítva pózol a kamerák előtt, inas karjában meg sem remeg a zászló, elsötétült tekintetét az égbe fúrja, majd visszatér az övéihez – vissza a szürke, névtelen hétköznapokba.
Magyarországra, de mindahányan!
Le az önsajnálattal, a sérelmi politikával, kezdjünk végre építkezni! – javasolta a liberális nemzetpolitikáról szóló ünnepi beszédében Kóka János SZDSZ-elnök. A Városháza parkban, a Liberálisok Házában Kóka arról szónokolt: nem árvalányhajas pátoszra, kuruckodó beszédekre van szüksége a határon túli magyarságnak. A joguralomban, a közös kulturális és gazdasági tér kibővítésében, a megvalósítható közös programokban kellene gondolkodni. Akik ma Szent István nevében árpádsávos zászlók alatt az idegenek ellen szítanak gyűlöletet, azoknak fogalmuk sincsen a valódi istváni örökségről, a befogadásról és a türelemről – tette hozzá a liberális párt elnöke. Azt is hangsúlyozta, égetően nagy szükség van a határon túli magyarokra. De itthon. A szülőföldön boldogulást hirdető (szocialista) politikával ugyanis szerinte sokszor a gyávaságunkat leplezzük, úgyhogy liberális politikusként ő inkább arra biztatja a határon túli fiatalokat, minél többen jöjjenek, dolgozzanak és vállalkozzanak Magyarországon.
