„A kormánypártok összevissza beszélnek a honi gárda kapcsán; jó lenne, ha egyeztetnék egymás között álláspontjukat” – nyilatkozta néhány napja a Fidesz szóvivő-helyettese, nem minden alap nélkül. Az SZDSZ ugyanis kezdettől elvetette, az MSZP azonban óvatosan üdvözölte a Honi Gárdára vonatkozó KDNP-s javaslatot. Ám a helyzet és Szekeres Imre változott: a miniszter négy nap alatt alaposan meggondolta magát.
„Az MSZP éppen a Honi Gárda kapcsán igyekszik besározni politikai ellenfeleit. A kormánypártok összevissza beszélnek a Honi Gárda kapcsán; jó lenne, ha egyeztetnék egymás között álláspontjukat. Míg Szekeres Imre honvédelmi miniszter üdvözölte az ellenzéki javaslatot a Honi Gárda létrehozására, az SZDSZ máris kifogást emelt” – írta augusztus 14-i közleményében a Fidesz szóvivő-helyettese, aki szerint „a káosz és a kapkodás a kormányzati intézkedésekben is tetten érhető”.
Cser-Palkovics András nem alaptalanul kritizálta a Honi Gárdával kapcsolatos koalíciós kommunikáció összehangolatlanságát. A szabaddemokraták „új Munkásőrségként” valóban kezdettől elvetették a Jobbikhoz, tehát politikai párthozkötődő egyenruhás alakulat (a Magyar Gárda) létrehozását, dea Honi Gárdára vonatkozó KDNP-s javaslatot is bírálták (amit viszont a Fidesz azonnal támogatott). A szocialisták azonban csak a Magyar Gárdát ítélték el,az ellenzéki javaslatot üdvözölték.
Simicskó Istvánjavaslata szerint aszervezet önkéntesekből állna, és hasonlóan a más NATO-tagországokban is működő tartalékos védelmi erőkhöz, békeidőben polgári katasztrófavédelmi feladatokat látna el, konfliktushelyzetben kiegészítené a hadsereg erejét.
Demeter Ervin, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes tagja a különféle privát őrző-védő cégek szerepére is utalva hangsúlyozta: megfelelő törvényekkel kell elősegíteni, hogy a honvédség keretei között olyan önkéntes szervezet jöjjön létre, amelynek működését törvények szabályozzák.
A főpróbán még minden rendben volt
Nyakó István, az MSZP szóvivője a távirati irodának nyilatkozva azt mondta: a Honi Gárdával kapcsolatban nyitottak a kezdeményezésre, és folytatódnak róla az ötpárti szakértői tárgyalások. Az MSZP azonban botrányosnak tartja a Magyar Gárdát, és reményét fejezte ki, hogy a Honi Gárda létrehozása nem jelent „baráti segítségnyújtást stratégiai partnerüknek”, a Jobbiknak.
Szekeres Imre honvédelmi miniszter még ugyanaznap, augusztus 12-én, kecskeméti sajtótájékoztatóján üdvözölte Demeter Ervin fideszes képviselő vasárnapi javaslatát egy hadseregen belüli tartalékos szervezet létrehozására. Mint elmondta, minden ilyen ügyben konszenzusra szeretnének jutni a parlamenti pártokkal, hiszena honvédelem nemzeti ügy.
„A honvédelem nemzeti ügy” – csak pár naponta mást jelent (Fotó: MTI)
Az augusztus 20-i tisztavatás csütörtök esti főpróbáján, a fővárosi Hősök terén a honvédelmi miniszter újságíróknak megerősítette, hogy a szeptemberi parlamenti kezdés után megegyezhetnek a pártok a Honi Gárda felállításáról.
„A Honvédelmi Minisztérium egyértelmű álláspontja, hogy szükség van egy, a honvédség rendszerébe illeszkedő, önkéntes tartalékos erőre – amely, ha kell, katonai szolgálatot is teljesíthet” – közölte a tárcavezető. Szekeres Imre elmondta, „tárgyalunk arról, hogy az önkéntes-tartalékos erő létszámát hogyan lehet gyarapítani”.
Mint mondta, több kezdeményezés érkezett arra, hogy legyen egy, a területvédelmi feladatokat ellátó, a honvédség részeként működő szervezet, amely egyfajta tartalékos erőt is jelenthet. A kezdeményezések között említette Simicskó István (KDNP) elképzelését, valamint a honvédséget támogató civil és társadalmi szervezetekét is. (Szekeres egyébként külön megkérte Für Lajos volt honvédelmi minisztert, hogy ne asszisztáljon a Jobbik-féle Magyar Gárda megalapításához.)
Szükség van tartalékosokra
A miniszter azt mondta: örültek a tartalékosok számát növelő kezdeményezésnek, hiszen minden haderőben szükség van felkészült, katonai képesítéssel rendelkező, szerződéses, vagy hivatásos katonaként már szolgált nőkre és férfiakra, „akik adott esetben kiegészíthetik a Magyar Honvédség alakulatait”.
A miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország teljes mértékben biztonságban van. A területvédelmet a Magyar Honvédség alkotmányos kötelezettségéből eredendően „maradéktalanul garantálja, kizárólagos és legfontosabb feladataink közé tartozik”.
Ehhez képest azonban az ünnepi tisztavatáson Szekeres Imre már azt mondta: „Tudjuk, hogy a biztonság megteremtésének és fenntartásának vannak fegyveres erővel megoldandó feladatai, vagyis a hazának ma is szüksége van és holnap is szüksége lesz honvédekre, magas szintű tudással felvértezett tisztekre. Nincs szüksége azonban sem a honvédségen belül, sem azon kívül gárdákra, főleg nem politikai szervezetekhez, ideológiákhoz kötődő félkatonai szervezetekre” – fűzte hozzá.
A miniszter tehát ezzel nemcsak a Magyar, de a Honi Gárdát is egyértelműen levette napirendről. A lépés azért is érthetetlen, mert a Honvédelmi Minisztérium augusztus 16-án terjedelmes közleményben fejtette ki az álláspontját a tartalékosok, illetve egy új területvédelmi erő kérdésében.
„A Magyar Honvédség célja, hogy létrehozzon egy, jelenleg meglévő szervezetébe integrált, annak szerves részeként működő, életképes, hatékony önkéntes erőt, a meglévő honvédség létszámának kiegészítésével. Egy önálló, a Magyar Honvédséggel mint alkotmányos intézménnyel konkuráló, a feladatokban osztozó, az adófizető állampolgárokat még jobban megterhelő, külön szervezet létrehozását nem támogatjuk.” A Simicskó-féle elképzelés „nem áll távol” aHM elképzelésétől, „hiszen törekvései számos esetben azonosságot mutatnak a honvédség már meglévő Önkéntes Tartalékos rendszerével kapcsolatosan”, a HM csak azt zárja ki, hogy a Magyar Gárda belbiztonsági feladatokat lásson el.
Az ellentmondás feloldására természetesen megkerestük a honvédelmi tárcát, ám mivel a miniszter és szóvivője is nyaral, senki nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Felhívták azonban a figyelmünket a mai Népszabadságban megjelent rövid Szekeres-nyilatkozatra, amely szerint „nincs szó pálfordulásról”, álláspontja változatlanul az, hogy „a honvédségen kívülsemmilyen katonai jellegű szervezet nem hozható létre.”A miniszter szerint „indokolt esetben” önkéntes tartalékos állományra szükség van,a hadseregen belül vagy kívül önálló szervezetre viszont nem.
(Forrás: MTI, Népszabadság, Hírszerző)
