„Teknősmenedéknek” nevezte ki a libanoni tengerpart általa ellenőrzött területeit a Hezbollah. A síita szélsőséges szervezet ezáltal segít megmenteni az ál-cserepesteknősöket, amelyeket nem csupán természetes ellenségeik, de az ENSZ-békefenntartók is veszélyeztetnek.
Nem könnyű a tengeri teknősök élete: a cápák, a halászok és az élőhely szűkülése miatt folyamatosan csökken a számuk. Az életüket nem könnyítette meg a tavaly nyári libanoni háború sem, s ha mindez nem lenne elég, új ellenség is megjelent a színen: a rókák, amelyek a tengerparton találtak menedéket a csaták elől, és rákaptak a teknőstojásra.A teknősök addig voltak biztonságban, amíg – 25 éven keresztül – Dél-Libanont elfoglalva tartották az izraeliek; akkor ugyanis a hadihajók a part mentén járőröztek, és éjszakánként mindenkit távol tartottak a parttól május és november között – amikor a teknősök lerakták tojásaikat, és a kicsik kikeltek.Míg az izraeliek védték a teknősöket, a helyükbe érkezett ENSZ-kéksapkások a kihalás szélére sodorták őket. A Fidzsi-szigetekről érkezett kontingens például tíz dollárt fizetett a teknősök darabjáért a helyi halászoknak, az állat ugyanis nekik csemege. Szerencsére a libanoni teknősök „védőangyala”. Mona Halil talált egy ENSZ-tábornokot, akit meghatottak a szavai, és aki megtiltotta a beosztottjainak, hogy teknőst vásároljanak ebédre.Ezzel azonban nem lett vége a libanoni teknősök megpróbáltatásainak, tojásrakó helyük ugyanis azon a partszakaszon található, amelyet az egymással élesen rivalizáló két síita szervezet, a Hezbollah és az Amal tart ellenőrzése alatt.Szerencsére a Hezbollah az ál-cserepesteknősök barátjának bizonyult: a fegyveres szervezet teknősmenedéknek nevezte ki az általa ellenőrzött partszakaszt – az Amal azonban erre nem hajlandó.”Nem vagyok oda a Hezbollahért, de tényleg jók a teknősökhöz” – ismerte be Mona Halil, aki emlékeztetett arra, hogy a Földközi-tenger térségében vészesen csökken a teknősök száma: mindössze minden ezredik teknősbébi éli túl a megpróbáltatásokat, és tér vissza negyed század múlva a születési helyére, hogy utódról gondoskodjon.
