Belenyúlhatnak még a táskákba is – ha a vásárló megengedi
Népszabadság * Kun J. Erzsébet * 2007. augusztus 18.
Kép: Marabu Vásárlói bojkottot hirdetett az Auchan áruházak ellen a Civil Jogász Bizottság. Morvai Krisztina társelnök szerint ugyanis az áruházlánc személyiségi jogot sért azzal, hogy táskaellenőrzéseket rendel el. Ellenérv: egyetlen áruházláncban egyetlen év alatt harmincezer tettenérés.
Egy törzsvásárlójától mindenképpen elbúcsúzhat az Auchan: Morvai Krisztina ugyanis a napokban bejelentette, hogy a Civil Jogász Bizottság – amelynek társelnöke – bojkottot hirdetett a francia tulajdonú üzletlánc ellen. Az őszi rendőri túlkapások elleni fellépésével is közfigyelmet keltett jogásznő több fórumon is elmondta: felháborítónak tartja, hogy a múlt héten az egyik fővárosi áruházban vásárlás után arra kérték, mutassa meg a táskáját. Ezt ő a magyarok elleni diszkriminációnak tartja, szerinte ugyanis más országban ezt nem mernék megtenni. Az ügy nyilvánvalóan túldimenzionált, kétségtelen azonban, hogy előfordulnak az áruházakban kellemetlen helyzetek. Egy másik üzletlánc boltjában például egy vevőnek a napokban igazolnia kellett, hogy a táskájában talált rágógumit nem lopta. A táskavizsgálatra ugyan egy külön helyiségben került sor, s még a vevőt is meglepve kiderült, hogy az egy hete ugyanott vásárolt és még fel sem bontott rágógumival „bukott le”. Szerencséjére a blokk még megvolt. Az emlék mégsem szép.
Éberség Kép: Kovalovszky Dániel Lapunk több üzletláncot is megkérdezett a védekezési technikáról és arról, hogy milyen arányban vannak a fentihez hasonló ártatlan esetek és a lopások. Több helyen – például az ElektroPont egyik üzletében – arról tájékoztattak, hogy a biztonsági őrök és az eladók is figyelik a vásárlókat, táskavizsgálást azonban nem alkalmaznak. A Tescónál – mint megtudtuk – jól működnek a kijáratnál a mágneskapuk, és a pénztáraknál is felszereltek olyan berendezéseket, amelyek megakadályozzák, hogy a vásárló kivigye a ki nem fizetett árut – mondta Hardy Mihály szóvivő.
Az Auchan képviselője, Gillemot Katalin szerint az üzletlánc biztonsági intézkedései nem sértik a vásárlók személyiségi jogait. Azt elismerte, hogy az őröket utasíthatja, hogy – például – minden tizenötödik vásárlót kérjenek meg a táskája bemutatására. Az udvarias hangnemet viszont elvárják a náluk dolgozóktól, s azt is, hogy az együttműködésre kész vásárlóktól elnézést kérjenek.
Ez utóbbi egyébként Morvai Krisztina jogásznő esetében is megtörtént.
Megítélés dolga, hogy a sok más vevő szerint is fölösleges ellenőrzésre szükség van-e. Tény azonban – mint ezt Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára lapunknak elmondta -, hogy a kereskedelemben évente mintegy százmilliárd forint értékű áru tűnik el nyomtalanul. A szúrópróbaszerű ellenőrzés pedig nem érintheti váratlanul a vásárlókat, hiszen az áruházak bejáratánál tájékoztató táblák hívják fel a figyelmet a biztonsági intézkedésekre, amire kormányrendelet is kötelez.
A cégek „nagy pénzeket” fordítanak biztonsági berendezésekre és a biztonsági szolgálatokra. Legalábbis a multik. A kisebb boltok erre kevesebbet tudnak áldozni, pedig azok is veszélyeztetettek. A szövetség álláspontja is az, hogy a vásárlót semmiféle személyiségi jogi sérelem nem érheti, ezzel szemben áll viszont, hogy a kereskedők rákényszerülnek a védőintézkedésekre – mondta a főtitkár. Ugyanakkor joghézagra is felhívta a figyelmet. Eszerint az őrző-védő törvény előírja, hogy bűncselekmény gyanúja esetén mit tehet a biztonsági őr, arról viszont nem rendelkezik, hogy szabálysértés feltételezésekor hogyan kell eljárnia. Tehát, ha valaki húszezer forintnál nagyobb értékű árut lop, akkor világos az eljárás, hiszen bűncselekményt követett el, az alatt viszont a bizonytalanul kezelt szabálysértést.
A tapasztalatok szerint kevés „átvizsgált” vásárló fordul panasszal a hatóságokhoz. Többségük – még ha nem is szívesen – kész az együttműködésre. Vélhetően ennek az is az oka, hogy ha nem engedik meg a kutakodást, az idejük bánja. Az őrök nem kényszeríthetik őket ugyan szinte semmire, de arra igen, hogy megvárják, amíg rendőr jön. Panasz általában az udvariatlanság miatt van.
Az őrző-védők szakmai kamarájának vezetője, NémethFerenc szerint a piac előbb-utóbb reagál arra, ha híre kel, hogy valahol durván bánnak a vásárlókkal. Őket havonta néhány esetben keresik meg túlkapások miatt. Márpedig a biztonsági őrnek is az az érdeke, hogy a megbízó elégedett legyen a munkájával, hogy megmaradjon a munkahelye.
A kamarai elnök is megerősítette, hogy a magyar jog nem teszi lehetővé, hogy hozzájárulása nélkül bárki táskáját átvizsgálják. Abban az esetben viszont, ha a vásárló együttműködik, de kiderül, hogy a gyanú alaptalan volt, kötelező az udvarias bocsánatkérés – már ha az érintettet személyes szabadságában korlátozták. Németh Ferenc elmondta, hogy tavaly egyetlen multinacionális cég üzleteiben 30 ezer tolvajt értek tetten az őrök. Előfordult, hogy egy embert egy hónap alatt 46 esetben füleltek le. A kamara szorgalmazza is a kitiltás intézményének bevezetését, hogy a notórius tolvajok ne juthassanak be az áruházakba.
