Diplomáciai konfliktus alakult ki a berlini és a varsói kormány között Wolfgang Amadeus Mozart 27. zongoraversenyének kézirata miatt. A dokumentum számos műkinccsel együtt a második világháború után lengyel kézbe került, az ország külügyminisztériuma pedig nem iparkodik a visszaszolgáltatással.
Az osztrák zeneszerző munkáját a második világháború kitörésekor a berlini nemzeti könyvtárban őrizték, amikor azonban az angolszász légierő megkezdte a német főváros masszív bombázását, több tízezer dokumentummal együtt elköltöztették.A mintegy 500, műkincsekkel megrakott ládát – az egyikben például Johann Wolfgang Goethe kézirataival – először egy erődben helyezték el a mai Csehország területén, majd egy bencés kolostorba kerültek, a mai Krzeszowba.Néhány láda elpusztult, néhányat elraboltak, de a legtöbb túlélte a háborút, amely után a kolostor Lengyelország területére került. A mintegy 100 ezer dokumentum legnagyobb részét a krakkói Jagelló Könyvtárban helyezték el.A hetvenes években a lengyel kommunista vezetés több műkincset is visszaadott a keletnémet elvtársaknak, a 27. zongoraverseny kézirata azonban nem tartozott ezek közé.A dokumentum sorsáról kezdett német-lengyel tárgyalások több mint egy évtizede holtponton vannak. A kérdés annak nyomán került ismét napirendre, hogy a német sajtóban számos cikk jelent meg a krakkói gyűjteményről, a Frankfurter Allgemeine Zeitung például az utolsó német hadifoglynak titulálta a kollekciót.A német sajtókampány gyors válaszra késztette a lengyel külügyminisztériumot, amely „teljesen alaptalannak” nevezte a dokumentumok visszaszerzésére irányuló német igényt.Sok lengyel számára a gyűjtemény megtartása szerény ellentételezés azért a rombolásért, amit a nácik végeztek Lengyelország majdnem hat évig tartó megszállása során, amikor mintegy 22 millió könyv és több százezer műkincs semmisült meg.
