A Közbeszerzési Döntőbizottság (KDb) pénteken eljárást indított a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) ellen, mert az e-útdíj ellenőrzési tender kapcsán nem látja indokoltnak a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás kiírását – tájékoztatott a KDb.
A KDb indoklása szerint a KKK által megküldött iratok alapján nem állapítható meg a közbeszerzési eljárás jogszerűsége, azaz hogy mik azok a műszaki-technikai sajátosságok, illetőleg mely jog kizárólagos védelme miatt képes csak egy meghatározott szervezet, azaz az ajánlattételre felhívott ajánlattevő a szerződés teljesítésére. A KDb-t 2007. augusztus 8-án tájékoztatta a KKK, mivel a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás kiírását megelőzően a KDb elnökének előzetes jóváhagyása szükséges. Dely Betty, a KDb elnöke indítványozza, hogy az eljáró tanács vizsgálja meg a közbeszerzési eljárás jogalapját és az ajánlattételi felhívás jogszerűségét. A KDb indoklásában emlékeztet arra, hogy az ajánlatkérő KKK az eljárásfajta választásának indokaként előadta, hogy Magyarországon jelenleg az állami és koncessziós autópályákon, autóutakon és bizonyos főutakon úthasználati díjat kell fizetni. A használati díj beszedése matricás rendszer keretein belül történik. Az autópályák, autóutak és főutak használatának díjáról szóló GKM-rendelet értelmében a díjakat az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. szedi be, amely informatikai üzemeltetési és karbantartási szerződést kötött a Getronics (Magyarország) Kft.-vel. Ennek alapján bármely létrejövő rendszeren fennálló jog, valamint a kapcsolódó know-how kizárólagos tulajdonosa a kft., így az esetleges továbbfejlesztéshez az ő hozzájárulása szükséges. A tervek szerint 2009-től Magyarországon a díjszedési rendszert kibővítik, és a jelenlegi matricás rendszer megtartásával elektronikus útdíjszedési rendszert (ED-rendszer) is kiépítenek. Az ajánlatkérő a vegyes díjszedési rendszerhez kapcsolódó ellenőrzési rendszer és kapcsolódó szolgáltatások beszerzését a jelenleg már üzemelő, közpénzből megvalósított rendszer továbbfejlesztése útján kívánja megvalósítani. Az ÁAK szerint az adatkezelésre vonatkozó törvényi felhatalmazás hiányában a vegyes díjszedési és ellenőrzési rendszer megvalósítása más ajánlattevő közreműködésével jogi és fizikai értelemben is lehetetlen. Az ajánlatkérő ajánlattételre csak az ÁAK-t hívta fel. A KDb szerint a közbeszerzési törvény kimondja, hogy közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, tárgyalásos eljárás, vagy versenypárbeszéd lehet. Tárgyalásos eljárást azonban csak akkor lehet alkalmazni, ha azt a törvény kifejezetten megengedi. A törvény szerint az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezet, személy képes teljesíteni, ám a KDb számára nem állapítható meg, hogy mik azok a műszaki-technikai sajátosságok, amelyek miatt azt csak egy szervezet képes teljesíteni. A döntőbizottság felhívja az ajánlatkérőt arra, hogy az érintett közbeszerzéssel kapcsolatban rendelkezésére álló összes iratot küldje meg, és nyilatkozzon arról, hogy jelen jogorvoslattal érintett közbeszerzése milyen forrásból – saját, állami vagy Európai Uniós támogatásból – valósul-e meg. A KDb felhívja továbbá az ajánlatkérőt és az egyéb érdekelteket, hogy a tárggyal kapcsolatos észrevételeiket a jogorvoslati eljárás elrendeléséről szóló értesítés kézbesítésétől számított öt napon belül tegyék meg.
