Györgyi Kálmán és Hack Péter is szerepet vállalt a testületben, mert fontosnak tartja a korrupció megfékezését Fotók: Szalmás Péter
Nem kapnak fizetést az Antikorrupciós Koordinációs Testület (AKT) tagjai a grémiumban végzett munkájukért. Ezt mondta lapunknak Hack Péter jogász, aki elvállalta a testületi tagságot. Mint mondta, azért döntött így, mert a civilek részvétele a testületben jó irányba viheti a munkát.
Mint megírtuk, a kormány által létrehozott testület nemrég tartotta alakuló ülését, és döntöttek arról, kiket kérnek föl a testületbe külsős tagnak. A tizennyolc fős grémiumban hat kormányzati, hat nem kormányzati, de állami és hat külsős tag lesz. A testület elnöke az igazságügyi és rendészeti miniszter. Külsős tagnak fölkérték Hack Pétert, az ELTE jogi karának oktatóját, Farkas Ákost, a Miskolci Egyetem tanárát, Lengyel Lászlót, a Pénzügykutató elnök-vezérigazgatóját, Dénes Balázst, a Társaság a Szabadságjogokért elnökét, Finszter Gézát, az Országos Kriminológiai Intézet osztályvezetőjét, valamint Márkus Esztert, a Transparency International kuratóriumának elnökét. A felkért személyek szakmai referenciája, illetve intézmények közül válogattak tizennyolc fős listáról – mondta korábban lapunknak Györgyi Kálmán, az igazságügyi tárca miniszteri főtanácsadója.
Hack Péter szerint ugyan a kormányzati és állami emberek akkor is megkapják a fizetésüket, ha a testület végez munkát és akkor is, ha nem, a civilek azonban semmilyen juttatásban nem részesülnek, ezért nekik nem érdekük, hogy látszattevékenységet folytassanak. Azt is elmondta, hogy a testület viszonylag pontos és szoros forgatókönyv szerint dolgozik majd. Ennek első lépése lesz – tette hozzá Hack -, hogy felmérik, áttekintik a korrupciós helyzetet, illetve értékelik az eddig megtett intézkedéseket. Azt is megvizsgálják, hogy a társadalom mennyire érzékeny a korrupciós problémákra, ennek keretében például közvélemény-kutatásokat készíttetnek.
A jogász szerint a grémium civil tagjai bizonyára hangosan képviselik majd álláspontjukat. Úgy vélte, a testületnek a lehető legnagyobb nyilvánosság előtt kell dolgoznia. A minisztérium honlapján közzéteszik majd a határozatokat, ám Hack szerint ez nem elég, azt is ismertetni kell, a döntések mi alapján születnek.
A jogász azt is elmondta, a külsős tagoktól, így tőle is azt kérte a testület, hogy nevezze meg, mit tart a korrupció kapcsán a legelsőként megoldandó problémának. Azt mondta, sok fontos kérdés van, de a párt- és kampányfinanszírozás ügyét nem lehet kihagyni, e nélkül csak látszatmegoldások születhetnek.
Népszava-információ
Fél évig dolgoznak
Az AKT-nak fél éve van, hogy elvégezze a munkát. A kormányhatározat ugyanis előírja, hogy az év végéig kell az igazságügyi és rendészeti miniszternek elkészítenie a korrupció elleni küzdelem hosszú távú céljait és beavatkozási területeit megjelenítő stratégiai dokumentumot, valamint az ehhez kapcsolódó – 2008-2010 közötti időszakra vonatkozó – rövid távú cselekvési programot. A dokumentumokat a kormány határozatban hagyja majd jóvá. A testület várhatóan havonta egyszer ül össze, és terveik szerint még decemberre elkészítik a korrupcióellenes stratégia első változatát – melyet társadalmi vitára kívánnak bocsátani – és a cselekvési tervet, amiről február elején dönthet a kormány.
