Huszonheten kapják meg augusztus 20-án a Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét és Középkeresztjét a parlamentben. Sólyom László köztársasági elnök elfogadta a kormányfő valamennyi javaslatát. A kitüntetések odaítélése az elmúlt évkeben nem volt konfliktus-mentes. Előfordult, hogy mivel Sólyom nem értett egyet bizonyos személyek kitüntetésével, az átadáskor nem fogott velük kezet. Pedig az ilyen ünnepségeknek megvan a szigorú ceremoniális rendje, amelybe beletartozik az is, hogy először a kitüntető nyújt kezet.
A korábbi évekkel ellentétben az idén csak a legmagasabb állami kitüntetéseket adja át Sólyom László köztársasági elnök – Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke társaságában – az augusztus 20-i parlamenti ünnepségen. Ott összesen 27-en kapják meg a Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét és Középkeresztjét. A többi elismerést – a Köztárasági Elnöki Hivatal kezdeményezésére – a felterjesztő minisztérium képviselője adja át. Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője azt mondta, 2007-től csak a nagykeresztet, a középkereszteket, valamint a Kossuth-díjat és a Széchenyi-díjat adja át az államfő. Beszámolt arról is, hogy az államfő elfogadta a miniszterelnök valamennyi előterjesztését.
Magyarországon minden állami elismerést a köztársasági elnök „adományoz”. A Magyar Köztársasági Érdemrendre illetve az érdemkeresztre irányuló személyi javaslatot a kormány tagja tehet a kitüntetési bizottságnak. A bizottság rangsorolja a javaslatokat, s ajánlást készít a kormányfő számára. Ennek alapján terjeszti elő a kitüntetetendők listáját a kormányfő az elnökhöz. Az elnök adományozza a Széchenyi-díjat illetve Kossuth-díjat is. Ezeket azonban csak évente egyszer, március 15-ére ítélik oda. Javaslatot a kormány tagjai, országos köztestületek, a korábbi díjazottak valamint a tudományos és kulturális élet reprezentatív szervezeteinek vezetése tehet. A díjjal pénz is jár (az éves nettó átlagkereset ötszöröse, az idén mintegy 6,5 millió forint). A két díj odaítéléséről a kormánynak ajánlást készítő 25 tagú testület elnöke a kormányfő, tagjai közt miniszterek, az MTA elnöke, a volt díjazottak illetve a tudományos és kulturális élet kiemelkedő személyiségei szerepelnek.
A kitüntetések odaítélése az utóbbi években nem volt mentes a politikai felhangoktól. Az első vihar akkor tört ki, amikor 2002-ben, még Mádl Ferenc (akkor még titkos egyeztetések nyomán) nem volt hajlandó aláírni, hogy Horn Gyula volt miniszterelnök 70. születésnapjára megkapja a Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét. Medgyessy Péter kormányfő a botrány elkerülése érdekében néhány napi levelezés után visszavonta a javaslatot. Az ügy öt évvel később kísértetiesen megismétlődött. Sólyom László – immár az Alkotmánybíróság döntésével a háta mögött – a nagy nyilvánosság előtt vétózta meg Gyurcsány ferenc javaslatát. Horn Gyula így 75. születésnapjára sem kapta meg a nagykeresztet.
A köztársasági elnök tavaly márciusban fordult az Alkotmánybírósághoz, kérve, értelmezzék kitüntetési jogkörét. Van-e joga az aláírást megtagadni, vagyis érdemi döntést hozni, avagy köteles a javaslatot annak tartalmi vizsgálata nélkül ellenjegyzni. A kiváltó ok az volt, hogy Gyurcsány Ferenc három olyan személyiséget terjesztett fel érdemrendre, akiknek szakmai tevékenysége még a pártállami időkhöz volt köthet. Ez Sólyom szerint nem fért össze a magyar alkotmány szellemével. Az elnök miután nyilvánosan is hangot adott nemtetszésének, aláírta a három személy kitüntetését. Ám közülük kettővel az érdemrend átadásán nem fogott kezett. Az AB nemrég született döntése szerint az elnöknek joga, sőt kötelessége mérlegelni, kinek ad magas állami kitüntetést.
Volt incidens abból is, hogy ki adja át a kitüntetést. A 2006 október 23-i parlamenti ünnepség azért torkollt kínos jelenetekbe, mert a kitüntetett közül kilencen (köztük egy volt alkotmánybíró) nem fogtak kezet a gratuláló Gyurcsány Ferenccel. Volt olyan, aki Szili Katalin házelnököt is mellőzte. Indoklásuk szerint az őszödi beszéd miatti felhorgadás vezette őket erre a különösen udvariatlan lépésre. De előfordult az is, hogy valaki visszautasította a kitüntetést. 2004-ben például a szlovákiai magyarokat képviselő Bugár Béla azért nem vette át az elismerést, mert az őt felterjesztő Medgyessy a kormányzati takarékossági csomag keretében „lefaragta” a határon túli magyaroknak folyósított pénzügyi támogatásokat. Egy évvel később Erdélyi Géza felvidéki református püspök és Farkas Árpád erdélyi költő a kettős állampolárságról szóló 2004-es népszavazás kampányában képviselt kormányzati álláspont miatt utasította el az érdemrendet. Bokros Lajos volt pénzügyminiszter viszont azért, mert az indoklásban csak oktatói munkásságát említették meg, a róla elnevezett stabilizációs csomagot nem.
A kitüntetésekről szóló törvény szerint az érdemrend különböző fokozatait évente legfeljebb 540-en kaphatják meg, ebből a két legmagasabb „osztályban” mindössze 50-en. A legmagasabb magyar kitüntetés a köztársasági érdemrend a láccal. Ezt csak külföldi államférfiak kaphatják, illetve valamennyi magyar köztársasági elnök, így Sólyom László is megkapja, hivatalba lépése napján. A legmagasabb itthon kiosztható fokozat a a nagykereszt (polgári illetve katonai), amiből ezúttal csak egyet osztanak ki, a második fokozat az érdemrend középkeresztje a csillaggal, ezt ezúttal nyolc embernek aják át. A következő a „sima” középkereszt. Ezt követi a tisztikereszt, lovagkereszt, illetve a tárcavezetők által átadott arany, ezüst és bronz érdemkereszt. A kitüntetéssel mindössze egy a viselésre feljogosító oklevél jár – pénzjutalom vagy más juttatás nem.
Azokat, akiknek kitüntetést akarnak átadni telefonon kapnak értesítést. Nyilatkozniuk kell arról, hogy elfogadják-e az elismerést. Ha a válasz igen, és a kitüntetéssel pénz is jár, elkérik az illető számlaszámát. Később pedig levélben értesítik, hogy mikor, hol veheti át a kitüntetést. Ez eddig nem sok formaságot jelent, ám az átadó-ünnepségnek szigorú protokolláris szabályai vannak.
Görög Ibolya protokoll szakértő lapunknak elmondta, a résztvevők számától függ, hogy ülve, vagy állva gyülekeznek-e. Ha előbbi módot választják a szervezők, akkor a kitüntetettek az első sorban kapnak helyet, családtagjaik nélkül. Ha van elnöki asztal, akkor azt az első sor elé helyezik. Az eseményen részt vesz egy narrátor, aki köszönti a megjelenteket, felkér valakit (például az elnököt), hogy mondjon beszédet, majd vagy őt, vagy másvalakit felkér arra, hogy adja át a kitüntetéseket. Mindig az ott lévő humánpolitikai szakember adja a kitüntetést átadó személy kezébe a kitüntetést, és a narrátor szólítja a kitüntetettet. Általában a narrátor néhány szóban méltatja a kitüntetettet, aki ezek után elindul átvenni a kitüntetést, ekkor a jelenlévők tapsolnak. Amikor kiér, megkapja a kitüntetést, ezután először a kitüntető nyújt kezet, ő gratulál elsőnek, a fotók is ilyenkor készülnek. Az elnökség tagjai is gratulálhatnak, ezt nekik kell kezdeményezni kéznyújtással. Mindez persze csak állva történhet, asztal fölött nem illik kezet fogni.
A protokoll szakértő elmondta azt is, hogy ha valaki nem jelenik meg az átadáson, akkor nem szabad szólítani. Ilyenkor felolvassák a nevét és a méltatást. Ha valaki helyett más – mindig közvetlen családtag – veszi át a kitüntetést, akkor azt előre jelezni kell. Ha pedig valaki elkésik, akkor utólag már nem lehet kihívni – tette hozzá Görög Ibolya. Annak elkerülése végett, hogy olyat szólítsanak, aki nem jelent meg az ünnepségen, arra szokták kérni a kitüntetetteket, hogy megérkezésükkor regisztráljanak.
Mivel ceremoniális eseményről van szó, a végén kötelező az egy pohár pezsgő, melyet körbekínálnak, de soha nem a széksorok között. Olyan is van – mondta a szakértő -, hogy külön teremben tartanak fogadást. Hozzátette, hogy ilyenkor tizenöt-húsz perces beszélgetésre van mód, az újságírók is ekkor készíthetik el az interjúkat. Az öltözködési szabályokról Görög Ibolya elmondta, ha jól szervezik az eseményt, akkor szerepel a meghívón, hogy az elvárt öltözet „sötét öltöny”, amit férfiak esetében szó szerint kell értelmezni (tehát sötét színű öltöny, kötelező a fehér ing és nyakkendő). Nőknél ez a kód azt jelenti – tette hozzá -, hogy sötét kosztümöt, vagy szoknya-blézer kombinációt kell viselniük, ehhez lehet világosabb blúzt fölvenni, a harisnya és a zárt cipő kötelező. Mindez nem függ az évszaktól, negyven fokban is ugyanaz a szabály, mint télen – tette hozzá.
Népszava Online
