Mottónk: „A reggeli péksütit majszolva nézzük a sajtot”
NOL * Lapzsemle * 2007. augusztus 13.
„Gyurcsány nélkül, Orbán nélkül”
„A két Fejedelem még egymással összekapaszkodva birkózik. Szórakoztatják saját választóikat, és elijesztik az ellenfélét. De a világ és Magyarország választói Azutánra gondolnak. Másnapra. Ki jön? Sőt, kik jönnek?” – írja Lengyel László a HVG Online-on „Meghalt a király, éljen a köztársaság! – Gyurcsány nélkül, Orbán nélkül” című cikkében. – „Mióta 2006 szeptemberében a két varázsló haláláról értekeztem, hányszor gúnyolódtak velem: hol van itt nyúl, ugyan miből lesz nyúlpaprikás?” – emlékeztet Lengyel László. – „S nem mondta-e kihívóan Gyurcsány: „Ha találnak nálam jobbat, én megyek”? Jobbat – lehetetlen. Mintha választások sorának elvesztése Orbán részéről a minőség és a nélkülözhetetlenség bizonyítéka lenne? Más nem tudta volna ilyen jól elbukni 2002-őt és 2006-ot? S vajon Gyurcsány nélkül rosszabbul ment volna az országnak?
A jobboldalon az Orbán nélküli kormányzás megindult az ellenzéki önkormányzatokban. A haldokló király vesződhet a drága és értelmetlen népszavazással, ülhet kapcsolatok nélkül a palotájában, beszélhet egy kihaló nyelven.”
Lengyel neveket is említ: „Orbán királysága után köztársaság jön. Ennek első embere Pokorni Zoltán lehet. Külső kapcsolatokra, külügyekre Szájer József, akinek már ma jobbak a kapcsolatai, nagyobb a hitele, mint Orbánnak. És az egészségügyre, a taszító Mikola helyett, a tisztességes és hiteles Zombor Gábor. S bármilyen furcsa, szóba fog jönni a gazdasági posztokra Varga Mihály mellett Rogán Antal…”
Lengyel László szerint „Balország” második vonalának embereiből – Kiss Péter és Szekeres Imre, újabban Veres János – „aligha lesz első ember”. A baloldalnak szerinte „kívülről, a párt hatókörét meghaladó táborból, lehetőleg szakpolitikust kell miniszterelnök-jelöltnek választani. Olyan tekintélyes embert, aki képes vezetni egy kormányt, kellő nemzetközi és hazai hitelességet és tekintélyt teremteni, nemcsak a szűken vett baloldalt, hanem az országot vezetni. Medgyessyvel és Gyurcsánnyal megpróbálkoztak, nyertek és rajta vesztettek.”
„2007 ősze hozhat tömeghisztériát és nagy megkönnyebbülést is” – fogalmaz Lengyel László. >
„Egyházellenes hisztériakeltés?”…
Buda Péter egyháztörténész a Népszavában tér vissza egy néhány héttel ezelőtti botrány különös visszhangjára: „…az egyház félhivatalos lapja (a szerkesztőbizottság elnöke: Bíró László püspök) ezzel egy időben feltűnően indignálódott hangvételű írásban vette védelmébe az SS-egyenruhában pózoló budakeszi történelemtanárt. „A kultúrharc újabb fejezete. Mi nem történt a Prohászka Ottokár Gimnáziumban” címet viselő cikk szerzője egyházellenes hisztériakeltést kiált, mások mellett az én – e lap hasábjain megjelent – írásomban például az egyházat támadó tartalmat vél felfedezni. Az esetről kijelenti: „Aki megmarad a tényeknél, annak nyilvánvaló, hogy semmi nem történt, ami a boszorkányüldözést kiválthatta volna. … Maradt a sajtóhisztéria.” S „a hisztériakeltők lelke rajta, hogyan számolnak el önmagukkal mások alaptalan gyalázásáért”.”
A „hisztéraikeltés” alaptalanságával kapcsolatban Buda Péter felidézi: „az említett pedagógus egyfelől a náci alakulat „hagyományát őrző” fotót közölt magáról, ismerőseiként pedig szélsőséges személyeket, illetve szervezeteket tüntetett fel (pl. Én is Gój vagyok, Árpádsávos Zászló, Pinochet, General Francisco Franco, Hezbollah, Revíziós Magyar Fesztivál, A Legyőzhetetlen Messerschmitt, Palesztin Felszabadítási Szervezet, Panzerkampfwagen, Egészséges Fejbőr, Wehrmacht, Imrédy Béla, Prónay stb.). Emellett ismertté vált az is, hogy nem is olyan régen a helyi lapban alig kódolt módon elevenítette fel a klasszikus antiszemita alaptoposzok némelyikét, azokat támadva, „akik nem a mienkkel azonos jogon, nem az ezeresztendős magyar hagyományok öröklött jogán, nem őseink bennünk élő szellemi vérkeringése, nemes önzése, százszor is megélt helytállása szerint nézik az egyetemes magyar érdekeket, hanem saját hazátlan nemzetköziségük olcsó prédájának tekintik a magyar életet”, hozzátéve: „könnyen jár a szájuk azoknak, akik csekkfüzetekben hordozzák hazájukat, akik egyszer itt, másszor ott, de leginkább a vörös lobogó árnyékában érzik otthon magukat””… >
Illés Zoltán: nem elég leálítani, bírságolni kell…
A Magyar Hírlap a csömöri környezetszennyezés leleplezését követő lépésekről írt. „A magánterületen lévő akácerdőbe és a csömöri forráspatakba hetek óta hordják húsztonnás teherautók a Soroksári úti fegyvergyárból a bontási törmeléket. riportja után vizsgálat indul Csömörön Valódi zöldkommandó felállítását és törvénymódosítást kezdeményez Illés Zoltán, aki lapunk munkatársával a múlt héten tetten érte a csömöri környezetszennyezőket. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség helyszíni vizsgálata megállapította, hogy engedély nélkül tevékenykedik a fuvarozó Kres Bau Kft. és a feltöltést végző Bau Steel Ker Kft. A munka azonnali leállítását és hulladék visszaszállítását rendelték el. Illés Zoltán pedig javaslatokkal fordult Fodor Gábor miniszterhez.” >
„már megint a kóser boltban voltál, nyanya”…
Kozák Gyula szociológus a Népszavában a jobbikos „gárda” alakításával kapcsolatban a szólásszabadság körüli vitákig megy vissza:
„Kis János és Sólyom László 2003. október 11-én a Népszabadságban a napirenden lévő törvénymódosítás ellen állást foglaló, közösen jegyzett cikket jelentetett meg. Ebben a szólásszabadság mellett foglaltak állást, és azt olyan mértékig abszolutizálták, hogy a Btk. 269. §-a végül is változatlan maradt. Alaptézisüket írásuk első bekezdésében így fogalmazták meg: „Hol ér véget az immunitást élvező beszéd, hol kezdődnek a büntethető megnyilvánulások? Ezekre a kérdésekre úgy szól a válasz, hogy nincs olyan gondolat, melynek nyilvános közlését pusztán a tartalma alapján tiltani és büntetni lehetne. Tiltásnak és büntetésnek akkor lehet helye, ha a beszéd mások jogait sértő cselekvésre indítja a közönségét vagy ha ilyen cselekedetek közvetlen veszélyét idézi elő.” „
A szociológus ezzel szemben amellett érvel: „Ha akkor megszületik a Btk. új 269. §-a, a Magyar Gárdának esélye sem lenne arra, hogy legális szervezetként bejegyezzék.”
Kozák Gyula példákat hoz, miért rossz szerinte a jelenlegi szabályozás: …”az ellen a törvény nem lép fel, aki rendszeresen kikiabál az ablakából, hogy „már megint a kóser boltban voltál, nyanya”, és röhög hozzá, amikor elmegy lakása előtt a zsidó öregasszony, kosarában a heti bevásárlásával. Vajon ez mitől és milyen értelemben minősül egyáltalán véleménynek? (A példa nem kitalált, a néni nagy kerülővel jár haza, mert fél a szokásos útvonalán az inzultustól.) A törvény tehát rossz, mert szabad véleménynyilvánításnak és ezért alkotmányosan védendőnek tartja a verbális megfélemlítést, a lelki kínok okozását.”
„De miért idézem három év után Kis és Sólyom írását?” – kérdezi Kozák Gyula. – „Mert a Magyar Gárda alakulásáról hallván megnéztem a célkitűzéseiket, s ennek kapcsán súlyos aggodalmaim támadtak, különösen a fent már citált szociálpszichológiai kísérletek ismeretében. Az alakuló gyűlésre invitáló felhívásban – figyelemelterelő kitételeken kívül – vészjósló kifejezések találhatók. Három kategorikus felszólítás: Nem hagyjuk! Ébresztő! Eljött az idő! Valamint a szervezet militarista jellegére utaló kifejezések: „gárda”, „erőközösség”, „megsemmisítés”, „besorozott gárdisták”, „nemzeti önvédelem”, „nemzetőrség”, „eskü”.
(…) „A Magyar Gárda tagjainak fejébe – az alkotmányban biztosított jogok, a szabad véleménynyilvánítás és a szólásszabadság joga alapján – olyan „tudást” fognak tölteni, amely garantáltan torz (s ez még a kisebbik baj, hiszen ártatlan szekták tucatjai is hülyítik tagjaikat!) és a társadalomra veszélyes nézetrendszer kialakításához, kialakulásához vezet. Nemcsak alkalmassá válnak arra, hogy más nézeteket valló embertársaikat gyűlöljék és fizikailag is bántalmazzák, hanem a képzésük során erre folyamatos biztatást és módszereket is fognak kapni. A Magyar Gárda hívó szavai, mint a megsemmisítés, erőközösség, önvédelem, nem magyarázhatók másként, mint ahogy azok itt leírva vannak, vagyis a fizikai erőszakon alapuló irányzat alapfogalmaiként.” >
VIDÉKI LAPOKBÓL
Politikai botrány Orosházán
A Békés megyei Hir6 portálon olvastuk: „Az orosházi képviselő-testület július 27-i ülésén Németh Béla polgármester nem a napirendi pontoknál, hanem a bejelentéseknél hozakodott elő egy igen nagy horderejű témával, a kötvénykibocsátással. Ez a testületi ülésen igen nagy vihart kavart az ellenzékben ülő képviselők körében, és éles vita bontakozott ki a városatyák között. Varga Zoltán MSZP-s frakcióvezető szerint a bejelentés módja egyszerűen elfogadhatatlan. Ráadásul pontos információkkal sem szolgált e tárgyban a város első embere.” >
Zálogházi riport: „kilencven százalékuk roma”…
A Szabolcs Online-on olvastuk: „Egymásnak adják a kilincset az ügyfelek. A kezükben szorongatnak egy láncot, egy-egy gyűrűt. Ildikó mutatja a kis ablakocskát, ahol a becsüs pontosan megmondja, mennyi hitelt tudnak nyújtani. Aztán kezdődik a papírmunka. A záloghitelezés régóta ismert Nyíregyházán is, ahol az utóbbi két évben szaporodtak el a zálogházak. Jelenleg tizennégy-tizenöt működik. Túlnyomó többségük csak arannyal, ékszerrel foglalkozik, de akad olyan is, amelyik személygépkocsira vagy motorkerékpárra nyújt hitelt. Nehezebben élünk.”
„Kilencven százalékuk roma, akik megélhetési gondjaik miatt keresik fel, de egyre több a nyugdíjas is.” >
Megmentették az iskolát
Négy szomszédos Győr-Moson-Sopron megyei község – Tarjánpuszta, Győrasszonyfa, Tápszentmiklós, Lázi – összefogása tete lehetővé az iskola fennmaradását. Az alsó tagozatosok Győrasszonyfán és Láziban, a felsősök Tápszentmiklóson tanulnak. „Az iskolamentés jól sikerült, az intézményt bővítenünk kellett. Lesznek olyan osztályaink, amelyekben harminchárman tanulnak” – mondta a Kisalföldnek Kovács József tápszentmiklósi polgármester. Az iskolát 7 millió forintos ráfordítással, teljesen saját erőből bővítették, mert nem nyert a pályázatuk.>
