Forrás: Híradó

A magazin következő adása augusztus 6-án hétfőn lesz

A műsorvezető: Kovács János

Augusztus 2-a a roma holokauszt nemzetközi emléknapja. 1944-ben ezen a napon számolták fel a húszezer fősnél is népesebb auschwitz-birkenaui cigánytábort, ami egyet jelentett a foglyok – férfiak, nők és gyerekek – meggyilkolásával. A roma holokausztról 1972 óta emlékeznek meg a világ számos országában a Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának határozata nyomán. Az európai romák azóta ezen a napon emlékeznek a roma holokauszt közel félmillió roma áldozatára. Mai műsorunk a megemlékezés jegyében készült.

Magyarországon először Nagykanizsán állítottak emlékművet a roma áldozatoknak 1991-ben. Azóta minden évben itt tartanak megemlékezést túlélők, cigány szervezetek és politikusok részvételével.

A fővárosban több helyen is tartottak megemlékezést. Az Országos Cigány Önkormányzat a szervezet Dohány utcai székháza elé várta az emlékezőket, ahol koszorút helyeztek el a roma holokauszt áldozatainak emléktábláján. A rendezvényen kiállítást is láthattak az érdeklődők a Roma Holokauszt képei címmel.

A Holokauszt Emlékközpont Páva utcai székhelyén az Áldozatok emlékfala előtt gyújtottak gyertyát a meggyilkolt romák emlékére. A megemlékezés után a résztvevők átsétáltak a Nehru Partra. A főváros első roma holocaust emlékművénél a Romaversitas, a Romédia és a Roma Polgárjogi Alapítvány közösen emlékezett a Pharrajimosra. Cigány nyelven ezt a kifejezést használjuk a rettenetre, amit a holocaust jelentett a romák számára.

A megemlékezéseken felszólalók gyakran felvetik a kérdést: vajon ma, a XXI. században elegendő-e elutasítani a történelem szörnyűségeit? Szembe tudunk-e nézni azzal a helyzettel, amellyel napjainkban találkozhatunk a városszéli nyomortelepeken? Elfogadható-e egy demokráciában, hogy megkülönböztetünk valakit csak azért, mert más a bőre színe, másképpen gondolkodik, vagy más nyelven beszél? Ha igen, akkor nem lehetünk nyugodtak. Tennünk is kell azért, hogy egyenlő esélye legyen a munkához jutáshoz bárkinek, ne legyenek szegregált iskolák, éhező gyerekek és nyomortelepek országszerte.

A roma holokausztról a mai napig keveset tudunk. Feltáratlan és kutatásra vár. Reméljük, hogy a következő generációk már olvashatnak róla a tankönyvekben, láthatnak majd az eseményeket feldolgozó, hiteles dokumentumfilmeket, és megismerhetik mindazt, ami a romákkal történt: a kivégzéseket, a deportálásokat, a falu széli jeltelen sírokban nyugvók történetét.

Comments are closed.