A 21. században Sherlock Holmes sem lenne csalhatatlan – állítja Michael Chabon amerikai író, aki A Végső megoldás (The Final Solution) című regényében feltámasztotta a híres detektívet. Chabon már gyerekkorában nagy rajongója volt Sir Arthur Conan Doyle figurájának, tízéves korában írt róla fogalmazást és dícséretet kapott érte irodalomtanárától.
Chabon számos sikeres regényt írt (Pittsburg rejtélyei, Fiatal emberfarkasok…), de íróvá avatása valóban a Kavalier és Clay csodálatos kalandjai című könyvével történt. 2001-ben Pulitzer-díjat kapott érte, film lesz belőle, az író már meg is írta a 730 oldalas regényből a forgatókönyvet. A rendező Stephen Daldry lesz, Tobey Maguire és Nathalie Portman játssza a főszerepeket. Kavalier és Clay a 40-es években képregényt készítenek egy zsidóról, aki Európába utazik, hogy megküzdjön Hitlerrel.
Ugyanebben a korban játszódik a Végső megoldás. Sherlock Holmes már 89 éves, méhészkedik, fáj a lába, a világtól elzárkózva él, de a szimatát nem vesztette el. Ezért, amikor belép az életébe egy néma gyerek, aki Angliába menekült a nácizmus elől, ráadásul egy különös papagájjal, rögtön megérzi, hogy itt valami rejtély van. Megérzi, de megoldani nem tudja.
„Ez a regény kulcsa. A viktoriánus korban az embereknek más volt a viszonyuk a megismeréshez. Másképp értelmezték a világot és azt hitték: minden rejtélyt meg tudnak oldani. De Holmes túlélte ezt a kort és a mi korunkat a nem-megismerés uralja. Ő ugyanaz maradt, de az idők változtak. Holmes nem lehet csalhatatlan a 21. században. Megpróbálja megtalálni a megoldást, de csődöt mond. Ilyennek bemutatni a legendás detektívet árulásnak tűnhet, de nem az, sokkal inkább tiszteletadás és annak kutatása, hogy mit jelentett nekünk. Mindnyájan detektívek vagyunk, természetünkben van, hogy megértsük, rendezzük a ránk szakadó információ-tömeget. Mindnyájan keressük mindennek a magyarázatát” – magyarázta az író az El País című spanyol napilapnak.
A rendkívül aktív Chabon a detektívregénnyel párhuzamosan megírta a Pókember következő részének forgatókönyvét és több elbeszélést adott a The New York Times magazinjának. Mostanában kicsit visszafelé tekint, rendezni akarja mindazokat a Holokausztról szóló történeteket, amelyeket hallott. „Nem kerülhetem ki. Zsidó vagyok, 1963-ban születtem, olyan korszakban nőttem fel, amikor a háború a filmekben, könyvekben, mindenhol ott volt” – mondta.
MTI
