Azon túl, hogy az emberek általában is túlságosan enyhének tartják a magyar bíróságok ítélkezési gyakorlatát, a Tasnádi Pétert házi őrizetbe helyező döntéssel különösen elégedetlenek – derült ki a HVG megbízásából készült hatszáz fős telefonos Medián-felmérésből.
A Tasnádi Péter büntetőügye iránti kiemelten nagy figyelmet jelzi, hogy a Fővárosi Bíróság közelmúltban meghozott döntéséről, azaz a vállalkozó előzetes fogva tartásának megszüntetéséről és házi őrizetbe helyezéséről az emberek 88 százaléka hallott. A hetilap szerint ebben – a kimagasló médiavisszhangon kívül – minden bizonnyal nagy szerepe van annak, hogy a Fővárosi Bíróság döntése nem találkozott a többség igazságérzetével. Az esetről tájékozottak háromnegyede (76 százalék) túlságosan enyhének tartja a verdiktet, és csupán minden tizedik megszólított ért egyet vele.
Az emberek több mint fele a konkrét esettől függetlenül túlságosan enyhének érzi a magyar büntetőbíróságok ítéleteit, és csupán 39 százalékuk elégedett velük. A Tasnádi ügyében hozott határozatnál azonban még utóbbiak többsége is jóval szigorúbb elbírálást tartana igazságosnak. A Tasnádi ellen felhozott vádpontok közül a maffiavádak a legismertebbek. A válaszadók csaknem kétharmada utalt erre. A szabadító döntés indokai közül a legtöbben az agysorvadásról beszéltek. Úgy tűnik, ezt a közvélemény vagy kevésbé elfogadható indoknak tekinti, vagy kételkedik a valóságtartalmában. Erre enged következtetni legalábbis az, hogy az ezt említők közül többen tartják túlságosan enyhének a határozatot, mint azok közül, akik nem hiszik el az agysorvadást.
A Tasnádi-határozatot azért is látják különösen enyhének, mert szinte mindenki arra gyanakszik, hogy jogon kívüli tényezők is szerepet játszottak a bíróság döntésében. A jó gazdasági, illetve politikai kapcsolatokat majdnem mindenki említette. A válaszadók fele szerint a bíróság megvesztegetésének is szerepe lehetett az ügy elbírálásában, negyede pedig úgy véli, Tasnádi Péter zsidó származása is fontos szempont volt. A válaszadók óriási többsége szerint nagy a valószínűsége annak, hogy nem tisztán jogi alapokon nyugszik a bíróság döntése: ennyien utaltak a négy említett tényező közül legalább egynek a szerepére. Abban egyébként, hogy a bíróságok előtt teljes lenne a jogegyenlőség, a megkérdezettek döntő többsége „alaphelyzetből” kételkedik, csupán minden tizedik válaszadó tartja úgy, hogy mindenkit azonos mércével mérnek az ítélkezéskor.
GM