A Közel-Keleten tárgyal Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter és Robert Gates, a Pentagon vezetője. A tét nagy: egyfajta koalíciót összekovácsolni Irak stabilizálásáért, illetve az izraeli-palesztin konfliktus megoldásáért.
Szaúd-Arábia hajlik az együttműködésre (Fotó: Reuters)
Irakban folytatódnak a júniusban indított nagyszabású amerikai katonai hadműveletek, és Washington támadásba lendült diplomáciai fronton is. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter és Robert Gates védelmi miniszter négynapos körutat tett a térségben, útjukon a közel-keleti kirakós játék minden fontosabb darabkájának nagy figyelmet szenteltek.
Az amerikai politikusok tárgyaltak Szaúd-Arábia, Jordánia, Egyiptom és az öböl menti arab államok (Bahrein, Kuvait, Omán, Katar, Egyesült Arab Emírségek) külügyminisztereivel, Abdullah szaúdi uralkodóval, Hoszni Mubarak egyiptomi államfővel és Mahmud Abbasz palesztin elnökkel, valamint Ehud Olmert izraeli kormányfővel.
Condoleezza Rice és Robert Gates Washington új közel-keleti politikájához próbált támogatást szerezni, amelynek lényege: a helyi szövetségesekkel karöltve biztosítani Irakot, megteremteni az önálló palesztin államot, és fellépni az növekvő iráni befolyással szemben.
A két vezető amerikai tisztviselő közölte partnereivel, hogy az Egyesült Államok nem kíván instabilitást hátrahagyni Irakban, ami esetleg átterjedhet a szomszédokra is. „Hatvan éve vagyunk jelen a térségben, és ennél a jövőben jóval tovább szeretnénk maradni” – mondta a két politikus. Rice szerint az arab államok tisztában vannak a fenyegetéssel, ha Irakban az „ellenség” győz, az egész térség káoszba fulladhat. „Irak stabilitása az ő nemzeti érdekük is” – mondta a washingtoni diplomácia vezetője.
Ennek megfelelően Washington arra próbálta rábírni az arab országokat, hogy segítsenek az iraki biztonság megteremtésében, a szunnita és a síita közösségek tárgyalóasztalhoz ültetésében. A feladat különösen aktuális, hiszen épp tegnap jelentette be az iraki parlament legnagyobb szunnita frakciója, hogy kilép a síita Nuri al-Maliki vezette koalíciós kormányból. Jelentős előrelépésnek tekinthető, hogy Rijád jelezte, keresi a lehetőséget a bagdadi kormánnyal való kapcsolatfelvételre. Szaúd-Arábia az első öbölháború óta (1990) nem tart fenn követséget Bagdadban.
Az arab államok ígéretet tettek arra, hogy növelik Irak pénzügyi és politikai támogatását.
Az iráni befolyás látványos előretörését a Fehér Ház a térséget fenyegető legnagyobb veszélynek tartja. Ennek visszaszorítására Washington a hét végén jelentett be hatalmas fegyverüzletet az öböl menti arab államokkal – beleértve Szaúd-Arábiát is -, mintegy húszmilliárd dollár értékben. A következő évtizedekben 13 milliárdra növekedne a katonai segély a Egyiptomban, és Izrael is a mainál jóval többet, harmincmilliárd dollárt kapna.
A tárgyalássorozaton szó esett a Bush elnök által beharangozott őszi békekonferenciáról is, amelynek célja az arab országok és Izrael közötti viszony rendezése, illetve az önálló palesztin állam megalakításának előkészítése. Washington szeretné tárgyalóasztalhoz ültetni azokat az arab államokat is, amelyek nem kötöttek békét, illetve nincsenek kapcsolataik Izraellel. Szaúd-Arábia jelezte: ha hivatalos meghívót kap, hajlandó megfontolni részvételét a konferencián.
JV
