Kolompár Orbán: Beteg a magyar demokrácia
Az üldöztetés, a diszkrimináció és a jogfosztottság ma is valóság, nem a múlt szimbóluma, jelentette ki Osztolykán Ágnes politológus a roma holokauszt emléknapján rendezett megemlékezésen, csütörtökön délután Budapesten. „Emlékeznünk kell az áldozatokra, ugyanakkor össze kell kapcsolnunk a pusztítást a jelenkori előítéletekkel, hogy ezzel tegyük jogszerűtlenné ezek napjainkban való megjelenését” – fogalmazott Osztolykán Ágnes a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont udvarán tartott rendezvényen.
A származásuk okán ártatlanul elhurcolt és egy eszme, a gyilkos kirekesztés és fajiság jegyében megölt honfitársainkra kell emlékezni. „Felfalták őket a lángok, de ma itt vannak velünk” – mondta Szita Szabolcs történész professzor. A történész felidézte, hogy 1944 novemberében a komáromi csillag erődből hurcoltak el körülbelül 4-5000 cigányt, majd a koncentrációs táborokban a nőkön és a gyermekek közül többeken orvosi kísérleteket végeztek.
Méltó emlékhelyet kell állítani
A történész felidézett több, a cigányok ellen a csendőrök, a rohamosztagosok és a nyilasok által elkövetett merényletet is. Mint mondta, ezeken a helyeken ki kell írni az áldozatok neveit, méltó emlékhelyet kell állítani, „ezek a helyek nem mehetnek feledésbe”. Hangoztatta, a cigányok áldozata a nemzeti emlékezet része kell, hogy legyen.
A rendezvény résztvevői mécseseket gyújtottak a vészkorszakban meggyilkolt romák emlékére, majd a Nehru parkba indultak, ahol a holokauszt roma áldozatainak tavaly felavatott emlékművénél tartottak megemlékezést a roma szervezetek.
Az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) székházának falán elhelyezett emléktáblánál csütörtökön csaknem száz ember emlékezett a holokauszt roma áldozataira. A szónokok a megkülönböztetés elleni fellépésre szólítottak fel, és a mindenkori többség felelősségét hangsúlyozták.
Emlékezni kell a romák sorsára
A roma holokauszt 63. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen mondott beszédében Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára úgy fogalmazott, „gyászolni gyűltünk össze és emlékezni. Gyászolni a náci téboly, a roma holokauszt áldozatait és emlékezni a romák még napjainkban sem konfliktusmentes sorsára”.
A gyász mellett szembe kell néznünk a saját felelősségünkkel is, számba kell vennünk a magunk eszközeit annak érdekében, hogy egy befogadó, türelmesebb és békésebb világot teremtsünk, mondta. Gémesi Ferenc hangsúlyozta, a holokauszt emléke arra tanít, hogy tennünk kell az elnyomás, az embertelenség, a kisebbségek hátrányos megkülönböztetése, megalázása és kiirtása ellen.
Kolompár Orbán, az OCÖ elnöke beszédében a gyűlöletbeszéd elleni jogi szabályozás fontosságát hangsúlyozva azt mondta: „hatvanhárom év után (…) én azt látom, hogy beteg a magyar demokrácia. Beteg a magyar demokrácia, mert van egy szélsőséges (…) náci eszmét valló csürhe (…), aki megcsúfolja (…) a roma emberek önbecsülését.”
A szólásszabadságba burkolóznak
Eljutottunk oda, hogy „a szólásszabadság jegyébe burkolva, ma mindenki mondhat ránk, romákra, honfitársainkra, sorstársainkra, a magyarországi zsidókra mindent” – tette hozzá. Kolompár Orbán hangsúlyozta, a demokrácia szabályai megálljt kell, hogy parancsoljanak ezeknek a szélsőséges csoportoknak.
Mohácsi Viktóra szabad demokrata európai parlamenti képviselő beszédében kiemelte, Európában 8-12 millió roma él, akik a legkiszolgáltatottabb helyzetben vannak az oktatás, a foglakoztatás, az egészségügyi hozzáférés területén.
A beszédek után az emlékezők, a Köztársasági Elnöki Hivatal, a Miniszterelnöki Hivatal, a Fővárosi Önkormányzat, az MSZP, az SZDSZ, a KDNP, az OCÖ, civil szervezetek, a cseh, a lengyel, a német, az olasz, az orosz, az osztrák, a szlovák nagykövetség képviselői koszorúkat helyeztek el az emléktáblánál. Az ünnepség végén az OCÖ székházában megnyitották a roma holokauszt áldozatainak emléket állító fotókiállítást.
A roma holokausztról 1972 óta emlékeznek meg a Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának határozata alapján.