Ázsiai nők bordélyházba kényszerítésének beismerését várják Tokiótól a Capitoliumban.
Sajnálkozással kommentálta a japán miniszterelnök, hogy az amerikai képviselőház határozatban bírálta legfontosabb ázsiai szövetségesét a szexrabszolgák miatt.
Komfortnők tüntetnek a szöuli japán követség előtt. Bocsánatkérést követelnek (Fotó: Reuters – jo Yong-hak)
Az amerikai képviselőház hétfőn jelképes erejű határozatot fogadott el, amelyben felszólítja Japánt: hivatalosan, világosan és egyértelműen ismerje el, hogy az 1930-as évektől kezdődően mintegy kétszázezer ázsiai – zömmel kínai és koreai – nőt kényszerített szervezetten bordélyházakba, hogy a japán hadsereg katonáinak kényelmét szolgálják. A határozat felszólítja Japánt: kérjen bocsánatot, és ismerje el történelmi felelősségét.
Ezeket a nőket komfortnőknek nevezték. Egy későbbi feltáró jelentés megállapította, hogy a japán hadsereg katonai fegyelemmel és pontossággal szervezte meg a bordélyokat, és igyekezett önkéntesként feltüntetni a jelentkezőket. A kínai, koreai, Fülöp-szigeteki, malajziai, indonéziai, holland és más nőket naponta több tucat katona erőszakolta meg, pokollá téve az életüket, és ebbe sokan belehaltak, többen pedig megbetegedtek.
A japán hadsereg – amely a második világháború végéig birtokolta az ázsiai-csendes-óceáni térséget – menetrend szerint szállította a nőket a katonai táborokba.
A tokiói kormány 1993-ban elismerte, hogy a kínos ügyben a japán állam is felelős, ezért egy homályos összetételű, nem állami pénzügyi alapot is létrehozott az érintettek kárpótlására, de alig 285 nő kapott fejenként húszezer dollárt. A japán parlament ezt sohasem hagyta jóvá.
Hatalmas vihart kavart azonban Abe Sinzo jelenlegi miniszterelnök, amikor márciusban megjegyezte: nincs bizonyíték arra, hogy a japán kormány vagy a hadsereg kényszerítette volna a nőket a bordélyházi szolgálatra. Később bocsánatot kért félreérthető nyilatkozata miatt, és együttérzését fejezte ki az érintettekkel.
A hétfői képviselőházi határozat értelmi szerzője Mike Honda, Kalifornia állam japán-amerikai képviselője. Őt és családját a Hawaii ellen 2001. december 7-én ért japán támadás után internálták a közérdekre való hivatkozással. A döntést 1944-ben az amerikai legfelsőbb bíróság (alkotmánybíróság) is jóváhagyta. Az internáltak – több mint százhúszezer ember – 62 százaléka már akkor is amerikai állampolgár volt.
Ronald Reagan amerikai elnök 1988-ban írta alá azt a törvényt, amelyben bocsánatot kértek „a faji előítéletekért, a háborús hisztériáért és a politikai útmutatás hiányáért” az amerikai japánoktól, és 1990-ben megkezdődtek a kárpótlások kifizetése.
Tom Lantos, a képviselőház külügyi bizottságának magyar születésű elnöke (a holokauszt túlélője) a hétfői határozatot kommentálva megjegyezte: „Akik úgy állítják be, hogy a komfortnők önként és dalolva egyeztek bele az ügyletbe, azok egyszerűen nem értik a nemi erőszak szó jelentését.” Lantos szerint gyomorforgató, ahogy a japánok megpróbálják tagadni a szexrabszolgaság tényét.
Kato Rjozo, Japán washingtoni nagykövete júniusban Nancy Pelosi képviselőházi elnökhöz írt levelében megpróbálta útját állni Mike Honda képviselő határozati javaslatának, és levelében a két nagy szövetséges közötti lehetséges és tartós károk elhárításának szükségességére hivatkozott.
A képviselőházi határozat azonban megszületett, és kétségkívül rosszkor jött Abe Sinzo kormányfőnek, aki a legutóbbi szenátusi választásokon vereséget szenvedett, és sokan a távozását sürgetik. A japán miniszterelnök újra magyarázkodásra kényszerült: nézzünk a jövőbe – jelentette ki. „Mi azt akarjuk, hogy a 21. század fényes korszak legyen a világ minden népének, minden emberi jogi visszaélés nélkül.”
FGY
