Irán a Közel-Kelet instabilitásának legfőbb oka – ezzel az információval együtt nyújtotta át az USA 63 milliárd dolláros (11653 milliárd forintos) segélycsomagját Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter kedden az úgynevezett mérsékelt arab államokkal folytatott találkozóján Egyiptomban. Rice diplomáciai útja Egyiptom után Szaúd-Arábiában, majd Izraelben folytatódott.
A csomag javaiból különböző mértékben részesülnek az USA által szövetségesnek tekintett közel-keleti államok. Izrael és Egyiptom katonai segélyt kap, Szaúd-Arábiának, valamint Katarnak, Ománnak, az Egyesült Arab Emirátusoknak és Bahreinnek fegyvert ad el az Egyesült Államok.
Irán az egyetlen
Amerika térségi szövetségeseinek Rice szerint nem kell bizonygatni, hogy milyen fenyegetést jelent számukra is Irán, amit a Szaddám utáni Irakban megerősödött síiták aktivitása is tetéz. „Az Egyesült Államok biztosítja szövetségeseit, hogy megbízható segítségük lesz biztonsági igényeik kielégítésében.” – fogalmazott a külügyminiszter.
Rice Olmert izraeli miniszterelnökkel Washingtonban (Fotó: MTI) Korábban Rice azt mondta, hogy Irán „az egyetlen ország, amely nagyon komoly fenyegetést jelent” Amerika térségbeli érdekeire.
Rice tagadta azt a feltételezést, hogy a fegyvereket azért adnák cserébe, amiért az államok támogatják iraki hadműveletüket. „Azért dolgozunk együtt ezekkel az államokkal, hogy visszaszorítsuk a szélsőségeseket. Mindannyiunk közös érdeke egy stabil és egységes Irak, amely képes megvédeni önmagát” – fogalmazott.
Szaúd-Arábia mint szövetséges
Az USA ugyanakkor már nem először kéri olyan arab államok segítségét, amelyeknek nincs igazán súlyuk Irakban – írja a Daily Telegraph. Bár a világ legnagyobb olajtermelője, Szaúd-Arábia szunnita törzsi vezetői révén mégiscsak bír valami ráhatással: Oszama bin Laden szülőhazájától azt kérik az amerikaiak, hogy határaikat megerősítve ne engedjék az Al-Kaidához hű militánsokat Irakba átszökni és csatlakozni a felkelőkhöz.
A „segélycsomagból” Egyiptom 13 milliárd dollárt kap 10 év alatt, ez megegyezik az elmúlt években Egyiptomnak folyósított támogatás összegével. Az Izraelnek nyújtott segély ugyanakkor 25 százalékkal megnő, 30 milliárd dollárra. Szaúd-Arábia és a többi Öböl-ország további 20 milliárd dollárnyi fegyvert kap Amerikától. A szerződéstervezetek rakétavédelmi- és radarrendszerek, valamint légvédelmi és haditengerészeti eszközök leszállításáról szólnak.
Békekonferencia azért lesz
Amerika vasárnap bejelentett felajánlása éles kritikát váltott ki Iránban. Manusehr Mottaki külügyminiszter „meddő és megalkuvó” lépésnek nevezte Amerika segélynyújtását. „Az akció fő célja, hogy ne menjenek csődbe az amerikai fegyvergyártók” – fogalmazott. „A Fehér Ház tisztviselői, akik közül néhányan nagy fegyvergyárakban részvényesek, a ciklus vége felé visszaélnek a pozíciójukkal, hogy hatalmas profit megszerzésére alkalmas légkört teremtsenek”.
Heves kritikát váltott ki az Izraelnek nyújtott amerikai katonai támogatás jelentős növelése a nyugati támogatást élvező Fuád Szinjóra libanoni kormányfőből is. A politikusból „visszatetszést, meglepetést és megdöbbenést” váltott ki az amerikai lépés. Szinjóra szerint a katonai támogatás növelése fokozza az arab és iszlám elkeseredettséget, ami erősíti és táplálja a szélsőséges áramlatokat. A szír külügyminiszter, Valíd Moallem szerint „aki békét akar, nem jön a térség számára veszélyes fegyverkezési kezdeményezéssel”.
Szíria egyébként az egyetlen arab ország, amely nem támogatja George W. Bush napokban bejelentett javaslatát, hogy rendezzenek nemzetközi konferenciát a közel-keleti békefolyamat felélesztésére.
Feszültség az USA-EU kapcsolatban?
Nemcsak a Közel-Keleten akadtak ellenzői az amerikai „segélycsomagnak”. „Ez a térség nem a fegyverek hiányától szenved, hanem a stabilitás hiányától” – fogalmazta meg aggályait Karsten Voigt német külügyminiszter, összhangban a teljes német kormány véleményével.
Korábban Hans-Dietrich Genscher volt külügyminiszter bírálta az amerikai terveket: szerinte a legújabb amerikai fegyverkezési program új problémákkal terheli meg a transzatlanti viszonyt és általánosságban a nyugati szövetséget, és ellentétes azokkal a törekvésekkel, amelyek célja a globális stabilitás megteremtése. Genscher szerint a tervezett lépésnek kihatásai lesznek az egész régióra, sőt a szomszédos térségekre is, és az Európai Uniót is ez utóbbiak között említette. „A Közel-Kelet békéje elválaszthatatlan Európa békéjétől” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a térség nemcsak politikailag, hanem gazdaságilag is erősen kötődik Európához. A tekintélyes politikus úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok egyoldalú kezdeményezése új problémákkal terheli meg az EU és Amerika, illetve a transzatlanti partnerek viszonyát.
A Magyar Rádió tudósítója szerint Németországban a pártok szakértői – politikai ellentéteiket félretéve – egyként rosszallják az USA fegyverkezési ötletét. A baloldali marxisták, a nagykoalícióban lévő szociáldemokraták és a konzervatív kereszténydemokraták, az ellenzéki zöldek és szabaddemokraták szakértői egyformán teljes értelmetlenségnek, öngólnak nevezik a most bejelentett tervet. Izrael támogatásával inkább egyetértenek, mint az Öböl-menti arab országokéval, mivel támogatás nélkül a németek is veszélyeztetettnek látják a zsidó állam létét.
Ellenérvek
Németországban több érvet lehet hallani a közel-keleti fegyverkezés ellen – olvasható a Radio.hu-n. Egyrészt Irán ezt a tervet provokációnak fogja fel, még inkább fegyverkezni fog, és még inkább törekszik majd atomfegyver birtoklására. Másrészt az amerikaiak összezavarják a közvéleményt, mert eddig azt mondták, hogy az arab világ demokratizálását tekintik céljuknak, most viszont antidemokratikus rendszereket akarnak stabilizálni. Harmadrészt Kína és Oroszország nagy valószínűséggel bekapcsolódik a közel-keleti fegyverkezési versenybe, és az amerikaiakat ellenpontozva korszerű katonai eszközökkel látja el a radikálisabb arab országokat, valamint Iránt.
Igazolja ez utóbbi érvet, hogy a napokban kiszivárgott izraeli jelentések szerint Oroszország 250 vadászrepülőt és tartályhajókat adna el Iránnak – nem ez az első fegyverügylet a két ország között.
