Népszabadság * Szőcs László * 2007. július 27.
Nicolas Sarkozy minapi líbiai ‘sátortalálkozója’ Moammer el-Kadhafi vezetővelKép: REUTERS – Pascal RossingnolA Le Monde-nak kiszivárogtatott bizalmas jegyzőkönyv szerint Párizs súlyos engedményeket tett a bolgár egészségügyiek kiszabadításáért cserébe. A francia nagyipar viszont lehetőségekhez jut a Kadhafi-Sarkozy „kényszertalálkozót” követően.
Brüsszel
„Átutalt-e Franciaország egy eurót is? A válasz: nem”. – Nicolas Sarkozy köztársasági elnök keddi szavait alaposan árnyalja a Le Monde-ban megszellőztetett bizalmas jegyzőkönyv, amely egy, az Élysée-palotában egy hete tartott megbeszélés eredményét rögzítette. A tanácskozáson a franciákon kívül más EU-országok képviselői is részt vettek. Lényege: elfogadják Moammer el-Kadhafi ezredes, líbiai vezető feltételeit. Egyrészt – mint megírtuk – az EU 335 millió eurót fizet a bengázi nemzetközi alapba, s a már átutalt két és félen túl további tízmilliót ad Bengázi, a második legnagyobb líbiai város kórházának korszerűsítésére, valamint egy AIDS-központ felállítására. (A bengázi kórházban fertőződött meg AIDS-vírussal 460 gyerek, s ennek ürügyén fogták perbe a vendégmunkás egészségügyieket.) Az EU vízumgaranciát ad, megnyitja egyetemeit a líbiai diákok előtt. Franciaország a jegyzőkönyv szerint külön vállalja a kórház technikai felszerelését, s öt éven át lényegében teljesen fenntartja az intézményt, továbbá ötven-hatvan orvos képzését is vállalja.
Az idézett forrás új megvilágításba helyezi Sarkozy Líbiában jóval előbb bejelentett tripoli útját is. Ez is líbiai feltétel volt ugyanis, azzal a céllal, hogy országukat „integrálja a nemzetek összhangjába” – a Le Monde „diplomáciai árról” ír a kényszervizit kapcsán. A köztársasági elnök – alig két nappal a nemzetközi diplomácia sztárjává lett felesége, Cécilia Sarkozy után – szerda este érkezett Líbiába. Ehhez csak egyébként is tervezett afrikai (szenegáli és gaboni) programját kellett módosítani. Az 1969 óta hatalmon lévő líbiai diktátor hófehér öltönyben, napszemüvegben és háromnapos borostával fogadta, majd díszvacsorát adott a csütörtök reggel már sebtében távozó Sarkozy tiszteletére.
A francia elnök járt már Kadhafi híres sátrában: három évvel ezelőtt Jacques Chirac – francia elnökként a második világháború után először – már felkereste az észak-afrikai vezetőt, s utóda akkor a kíséretében volt. Az akkor eltervezett „valódi partnerségből” semmi sem lett, a mostani aláírásra előkészített egyezmények viszont konkrét gazdasági lehetőségeket is tartogatnak Franciaországnak a szénhidrogénekben gazdag, ám korábban embargó sújtotta országban. Elsősorban persze a nagyiparnak: a környezetvédők máris támadják Sarkozyt, hogy az atomlobbit is helyzetbe hozza. Az egyik megállapodás értelmében Párizs polgári célú nukleáris technológiát ad át Tripolinak, s az Areva csúcsvállalat révén szerepet játszik egy, a főváros környéki erőmű építésében. Sarkozy Líbiát pozitív példaként kiemelve hangsúlyozta: lám, a nemzetközi szabályokat betartó országoknak joguk van a polgári célú atomiparra.
Szó van az észak-afrikai ország 1600 tonnás urániumkészletének megosztásáról. Egy további egyezmény értelmében Tripoli francia haditechnikát vásárol.
Párizs a maga részéről be akarja vonni Tripolit a Sarkozy által Algériában már felvázolt „mediterrán unió” elképzelésbe, valamint a Fekete-Afrikából az EU – s benne a déli francia partvidék – felé áramló menekülthullám visszaszorításába. Líbia határa Csád felé lényegében nyitott. A „mediterrán uniót” illetően Sarkozy Kadhafi felvetésére beleegyezett, hogy kezdetben a Földközi-tenger térségének nyugati felét – öt európai és öt afrikai országot – vonják csak be a tárgyalásokba. Az elképzelés igazi próbája persze a „keleti térfélen” lesz majd, Izrael, Libanon és a palesztin területek kapcsán.
Líbia-Olaszország: újabb gáz- és olajvezeték-rendszer?
Lapunk értesülése szerint Nicolas Sarkozy egyeztetett nemcsak az Európai Unió, hanem néhány NATO-szövetséges, így az USA vezetőivel is. A stratégiai cél: Líbiát előléptetni az Európai Unió meghatározó fontosságú olaj- és földgázszállítójává. Ezzel egyben csökkenteni akarják Oroszország nyomasztó súlyát Nyugat-, valamint Kelet-Közép-Európa szénhidrogénenergia-hordozó mérlegében. Szakértők az orosz Kék áramlat mintájára (a már működő Libia-Olaszország Zöld áramlat mellett) a Földközi-tenger alatt Líbiából Európáig, Dél-Olaszországig húzódó olaj- és gázvezeték-együttes megvalósításának műszaki lehetőségét tanulmányozzák. Ez a terv nemcsak Moszkva szerepét mérsékelné, de hozzáilleszthető lenne a Közel-Keletről, Kisázsia felől érkező Nabucco vezetékhez is. A Zöld áramlat gázvezeték, amelyet a technológiát kiválóan értő (a Kék áramlatot is megépítő) olasz ENI létesített, már több, mint két éve működik, egyelőre évi 8 milliárd köbméter gázt szállít Olaszországba. Ez a régió rekordmélységben húzódó vezetéke, amely a Földközi-tenger alatt mintegy 1200 méter mélységig süllyed. (D. P.)
