„Békejobbot nyújtunk nektek az egész térség nevében, és reméljük, hogy látogatásunk egy lépés lesz az arab béketerv elfogadása felé” – mondta Abdelillah el-Hatib jordániai és Ahmed Abu Geit egyiptomi külügyminiszter, amikor tegnap az Arab Liga küldetésében Jeruzsálemben találkoztak Simon Peresz államelnökkel. Az arab miniszterek találkoztak Cipi Livni külügyminiszterrel és az ellenzéki Likud-párt vezetőjével, Benjamin Netanjahuval is. Ma Ehud Olmert miniszterelnökkel folytatnak megbeszéléseket, valamint kifejtik véleményüket a knesszet (parlament) külügyi bizottságának ülésén – ami példa nélküli esemény.
A két miniszter kifejezte reményét, hogy kedvező izraeli válaszokat terjeszthetnek az Arab Liga hétfőre tervezett ülése elé. A mintegy egy hónapja Riadban újból jóváhagyott arab béketerv békét és normalizációt kínál Izraelnek a térség minden államával, cserébe az izraeli visszavonulásért az 1967. évi határok mögé és a menekültkérdés „igazságos és kölcsönös megállapodáson alapuló” rendezéséért.
Peresz kifejtette véleményét az arab minisztereknek, hogy Izraelben immár „a társadalom túlnyomó többsége elfogadja a két nemzetnek két állam« elvét”. Netanjahu viszont elutasította az arab béketerv elveit, mert szerinte „minden egyoldalú izraeli visszavonulás eredménye, hogy a terület az iszlám terrortámaszpontjává válik”.
Olmert miniszterelnök tegnap Peresz elnökkel találkozott, és megkérte, új feladatkörében is folytassa tevékenységét a nemzetközi porondon. Peresz megígérte, segíteni fogja a kormányt külpolitikai programja megvalósításában. Megbízható források szerint Olmert a közeli napokban elvi megállapodás megkötésére tesz javaslatot Mahmúd Abbász palesztin elnöknek. Ennek alapja, hogy a megszállt nyugati part (Ciszjordánia) területének mintegy 90 százalékán megalakuljon a palesztin állam; területcsere keretében a palesztinok kárpótlást kapnának a nagyobb zsidó települések Izraelbe való bekebelezéséért; egy alagút kötné össze Gázát és a nyugati partot, így biztosítva a palesztinok számára a szabad átjárást; mindenekelőtt pedig Izrael lemondana Kelet-Jeruzsálem egy részéről, módot adva a palesztinoknak, hogy Kelet-Jeruzsálemet kikiáltsák fővárosuknak. A fennmaradó vitás kérdésekről – mint például a végleges határokról – később döntenének. A tervet a kormányban képviselt jobboldali „Otthonunk Izrael” párt ellenezné ugyan, de baloldali ellenzéki pártok, valamint az arab képviselők támogatásával a terv elnyerhetné akár 82 képviselő támogatását a 120 közül.
A Háárec napilap szerint Olmert úgy véli, először olyan kérdésekről kell tárgyalni Abbásszal, amelyekben viszonylag könnyen meg lehet állapodni, így a palesztin állam jellegéről és intézményeiről, valamint az Izraellel fenntartott gazdasági kapcsolatokról. Ezután a felek megkezdhetik a kényesebb kérdéskörök – a határok és két állam közötti közlekedés – tárgyalását. Mahmúd Abbász, aki egyben a Fatah szervezet vezetője is, választási programjává tehetné később ezt az elvi megállapodást, míg Olmert benyújtaná a parlamentben, ahol többsége van.
Yehuda Lahav (Tel-Aviv)
Keretes cikkek
Blair nagyzási hóbortja
Nagyzási hóborttal vádolták meg bírálói Tony Blair volt brit kormányfőt, aki a közel-keleti „kvartett” térségi különmegbízottjaként a hét elején már egyeztetett izraeli és palesztin illetékesekkel. Blair térségbeli rezidenciáját egy jeruzsálemi palotában – Palesztina egykori brit főbiztosának székhelyén – kívánja felállítani, az épület jelenleg az ENSZ közel-keleti központja. Kritikusai szerint az Egyesült Államok, az Európai Unió, az ENSZ és Oroszország alkotta kvartett megbízottjaként Blair tisztsége nem oly jelentős, hogy kijárna neki az efféle fényűzés. Az 1931-ben épült díszes, báltermet is magában foglaló palota illatozó kertjével az al-Aksza mecsetre néz. Dühöt váltana ki kinevezése iránt, ha Blair luxuspalotában élne, miközben a legtöbb palesztin nyomorog – figyelmeztették bírálói a Daily Mail brit napilap hétfői számában.
