Forrás: Népszava

Berlinben tegnap, 93 éves korában elhunyt Tábori György író, színházi rendező. Távozásával egy igazi polihisztort veszítettünk el. Valódi világpolgár volt. 1936-ban Londonba emigrált, és 1947-ig a BBC-nél dolgozott. Majd Hollywoodban filmforgatókönyveket írt, később egészen 1970-ig New Yorkban élt. Akkor Bertolt Brecht felesége hívására visszatért Londonba, de rendezett Berlinben, Brémában, Münchenben és Hamburgban is. 1987-től három éven át a bécsi Der Kreis társulatot vezette. 1989-től Ausztriában, élete utolsó időszakában pedig Berlinben élt. Vendégrendezett a bécsi Burgtheaterben, a lipcsei operában és berlini színházakban. A legutóbbi időkben is még együttműködött a Beliner Ensemble együttesével. Íróként is komoly rangot szerzett magának, az abszurd felé hajló művei – Jubileum, Goldberger variációk, Mein Kampf, Peepshow – többsége érinti a holokausztot, illetve az antiszemitizmus problematikáját. 1987-ben mutatták be a Mein Kampf című darabját, később, tíz év múlva Pesten, a Radnóti Színházban is játszották. A mű nevetségesen groteszk hangvételű, ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy a fasizmus veszélye nem múlt el teljesen.

– Gyakran magyarázta, hogy a vicc a legtökéletesebb irodalmi forma: rövid, logikus, és a poénja mindig meglepetés – írja nagybátyjáról valahol Bálint András, a Radnóti Színház igazgatója – Amikor a Jubileum egyik legszebb jelenetében a főhős Auschwitzban meggyilkolt apjának szelleme megjelenik, és kenyeret tör a fia­tal nácinak, az megkóstolja, „furcsa íze van”, mondja, a csíkos ruhás így válaszol: „tudod, mi furcsa emberek vagyunk”, itt már nem nevetett, hanem sírt a nézőtér. És Gyuri bácsi azt suttogta nekem hátul a nézőtéren: „Látod, minden igazi vicc egy katasztrófa.” Így lett fontos színházi esemény a Jubileum bemutatója a Radnóti Színházban 1993-ban, Hitler hatalomra kerülésének hatvanadik évfordulóján.

1994-ben még filmszerepet is vállalt, Deák Krisztina Köd című filmjében egy nagybácsit alakított. Munkásságáért számtalan elismeréssel jutalmazták, átvehette a Büchner-díjat, kapott Goethe-emlékérmet és Peter Weiss-díjat.

Balogh Gyula

Comments are closed.