Az első kísérlet még 1990-re datálható, akkor a Demszky Gábor és Hack Péter által jegyzett javaslat nyolcezer állami alkalmazott és a bírók, ügyészek, polgármesterek átvilágítását indítványozta abból a szempontból, hogy tisztként vagy hálózati személyként együttműködtek-e a III/III-as csoportfőnökséggel. A javaslatot az Országgyűlés nem tárgyalta. 1991-ben az Antall-kormány öt-tízezer ember múltját ellenőriztette volna, de a javaslatot 1992-ben visszavonták.
Az Antall-kormány 1993 elején újabb törvényjavaslatot nyújtott be, ez eredetileg 10-12 ezer, később hatezer embert érintett. A szankció szerint lemondásra kötelezte volna, illetve a felszólítás figyelmen kívül hagyása esetén nyilvánosságra hozta volna a III/III-asokat, egykori karhatalmistákat, a titkosszolgálati jelentések felhasználóit, valamint a nyilaskeresztes párttagokat. Az átvilágításokra bírókból álló bizottságok felállítását rendelte el a törvény.
Az MDF-es Balsai István által jegyzett 1995-ös javaslat az átvilágítási határozatok bírósági felülvizsgálatára harminc napot szabott volna meg. A javaslatot leszavazták.Ugyanabban az évben a Kuncze Gábor belügyminiszter által benyújtott javaslat kivonta a törvény hatálya alól a bírókat, ügyészeket, polgármestereket, és az Országgyűlés és a köztársasági elnök előtt esküt tevőkre korlátozta az átvilágítandók körét. Felállították a Történeti Hivatalt, és megengedték a kutatást az iratokban, de a besúgók nevét kitakarták.
Az Orbán-kormány idején ismét kiterjesztették a vizsgálandók körét a bírókra, ügyészekre és immár a vezető újságírókra is. A Medgyessy-kormány idején bővült a kutatható iratok köre, és a besúgó nevének titkosságát is megszüntették. 2005-ben a Fidesz és a Gyurcsány-kormány is benyújtott egy javaslatot a pártállami iratok kutathatóságára, de egyikből sem lett semmi.
Vita a titkok köréről
Kizárólag a törvény határozza meg a jövőben, hogy mi tartozik a titokkörbe – mondta tegnap az új titoktörvény egyeztetésén Buzálné Szabó Mária, a vitát szervező Nemzetbiztonsági Iroda vezetője. Az általa bemutatott munkaanyag 245 pontban foglalja össze a Magyarország szuverenitásának megőrzésével összefüggő, minősíthető adatokat. A civilszervezetek szerint a dokumentumból hiányzik a titokkörök indoklása, a pontokban eltérő szemléletmódok ütköznek. Az egyeztetést augusztus közepén folytatják, és a tervek szerint az új titoktörvény tárgyalását az Országgyűlés az őszi ülésszakban veszi napirendjére.