Tony Blair volt brit miniszterelnök Ammanban tett rövid látogatásával kezdte meg küldetését, a Egyesült Államok, az Európai Unió, Oroszország és az ENSZ képviselőit magában foglaló közel-keleti kvartett megbízottjaként. Miután megbeszélést folytatott Abdulillah Hatib jordán külügyminiszterrel, tovább utazott Jeruzsálembe. Ma a Palesztin Hatóság vezetőivel találkozik Rámalláhban, majd Izraelben Ehud Olmert miniszterelnökkel, Cipi Livni külügyminiszterrel, Ehud Barak védelmi miniszterrel és Simon Peresz államelnökkel tárgyal. Blair – aki havonta egy hetet tölt majd a térségben – kijelentette: első látogatása során elsősorban informálódik. Már küldetése elején el szeretné érni, hogy „lényegbe vágó tárgyalások kezdődjenek a konfliktus rendezéséről”. Blair küldetését az izraeliek is, a palesztin vezetők is várakozásteli optimizmussal fogadják – csak Mahmud Zahar volt Hamász-párti külügyminiszter jelentette ki, hogy ha Blair „eltekintene tárgyalásaiban a Hamásztól, az sokat levonna küldetésének megítéléséből”.
Míg Blair a békefolyamat újjáélesztésén fáradozik, palesztin szélsőségesek további akadályokat gördítettek a megegyezés elé, amikor ismét három rakétát lőttek ki Szderot izraeli város felé. Az egyik rakéta egy iskola udvarán robbant fel – az iskolában szerencsére éppen nem tartózkodott senki.
Jobboldali ellenzéki képviselők Juli Tamir oktatásügyi miniszter asszony lemondását követelik, mert jóváhagyta, hogy az izraeli arab iskolákban a történelemórákon megemlítsék: Izrael állam megalakulása 1948-ban a zsidók számára az önállóság megvalósulását jelentette, de a palesztinok számára – akiknek százezrei elmenekültek vagy akiket kiűztek és azóta mint menekültek élnek – ez az esemény „nakba”, vagyis tragédia volt. Zwi Händel, a „Nemzeti Egység” szélsőjobboldali parlamenti csoport képviselője „a cionizmus elárulásának” minősítette a miniszter asszony tettét. Csak az hozta egy kissé zavarba, amikor kiderült, hogy a „nakba” fogalom használatát még Tamir elődje, a jobboldali Likud-párti Limor Livnat miniszter hagyta jóvá.
Yehuda Lahav (Tel-Aviv)