Új filmtámogatások a mozgókép közalapítványtól
Népszabadság * Varsányi Gyula * 2007. július 21.
Kardos Sándor a meglepő Résfilm után (képünk), ismét látványkísérleti filmet forgat, A sírásótKép: Inforg StúdióViking hős egy egész estés magyar rajzfilmen; korunk több konfliktusa, például a politikai elkülönülés néhány új dokumentumfilmben; a játékfilmeknél előtérben a művészmozik – ez derül ki a mozgókép közalapítvány legutóbbi gyártási támogatásaiból.
Magyar filmesek által eddig „szűznek” számító témát, egy viking sagát (legendát) dolgoz föl új egész estés animációs filmjében Gauder Áron. Az Európa-díjjal is kitüntetett Nyócker! rendezője az idei legnagyobb, 20 millió forintos animációs támogatást kapta a Magyar Mozgókép Közalapítványtól. Főhőse, Egill telivér harcos és finom szavú költő egyszerre, aki a kereszténység európai megjelenése után is megmarad pogánynak és szabadnak, nem hajt fejet a királyi hatalom előtt.
– Elkészült a forgatókönyv, most a jeleneteket rajzolják – mondta érdeklődésünkre a rendező. Mellőzi az éppen divatos számítógépes szoftvert, mert nem a Shreket akarja utánozni. Bábszerűen, darabosan fogja mozgatni a film figuráit, ebben a lengyel Semafor bábstúdió működik közre. Közös pályázatot nyújtottak be Lengyelországban, és tárgyalnak az izlandi tévével is a támogatásról.
A nyertes animációs pályázatok között van a Maestro című rövidfilmjével az idén Oscarra jelölt M. Tóth Géza is Tespi mesék című sorozatának első epizódjával.
Dokumentumfilmre jóval kevesebb támogatást osztottak szét, mint tavaly: 180 millióval szemben csupán 140 milliót. Egy-egy gyártási terv megvalósítására legfeljebb 4-5 milliót adhatott a testület, ez a legkorszerűbb technika és a hivatásos producerek alkalmazását aligha teszi lehetővé – olvasható a műfaj szakkollégiumának elnöke, Ungváry Rudolf összegzésében. A nyertes pályázatok viszont fontos témákkal foglalkoznak. Gyarmathy Lívia új produkciója például a mai létért folytatott harc egyik terepén játszódik: elesett és maffiózó tolvajok küzdenek a magánhalgazdaságok őreivel. Kormos Gyula Krisztián rendezésében történelmi portréfilm készül Aczél Györgyről.Pataki Éva szélsőjobboldali fiatalok és holokauszt-túlélők unokáinak reakcióit állítja párhuzamba. Vészi János készülő filmje kendőzetlenül és drámaian mutatja be a magyar társadalomban erősödő politikai elkülönülést, polarizációt. Az Inforg Stúdió egyik nyertes pályázata Füredi Zoltán MN 1480 – A végső csapás című forgatókönyve. A rendszerváltás előtti Magyar Néphadsereg feloszlatott elit alakulata, a Nyugatra irányított rakétákat működtető 1480-as egység utóéletéről szól.
A kísérletező Inforg valósággal tarolt a játékfilmes pályázatoknál: hat nyertes közül hármat ők gyártanak. Az egyik Kardos Sándor látványkísérleti filmje, A sírásó, amelyet az operatőr-rendező 360 fokos kamerával rögzít. A másik Till Attila első rendezői dobása, a humoros kriminek készülő Pánik. A harmadik a Rengeteggel és a Dealerrel markáns szerzői filmesként bemutatkozott Fliegauf Benedek Tejút című alkotása, amelynek közelgő világpremierje a locarnói filmfesztiválon lesz. – Természetfilm emberi alakokkal, de kevés mozgással, inkább képzőművészeti alkotás – mondja róla Muhi András producer.
Támogatták Sopsits Árpád A hangya című filmjét, amely különös drámaisággal szól a gyermeki lélekben bujkáló kétségbeesésről, agresszivitásról, pusztító hajlamokról. A mű meséjét valós történetek – gyereköngyilkosságok és egy brutális agyonverés – motiválták. Szomorkásan vidámnak nevezi viszont az idén nyolcvanéves Bacsó Péter ugyancsak támogatott új filmjét, a Piros esernyőket. Egy Népszabadságban megjelent híren alapul: menedzsertanfolyamot szerveznek fiatal prostituáltaknak, és a főhősnek nemcsak a tanfolyam sikerül…
A játékfilmes szakkollégium nem támogatta több közönségfilm gyártását – ez máris érzékelhető vitát vált ki az érintetteknél. Nem kapott dotációt új filmjére a Szabadság, szerelemmel és a Csak szex és más semmivel nagy közönségsikert arató rendező, Goda Kriszta, továbbá Sas Tamás. Igaz, nem kapott Gárdos Péter vagy Can Togay sem. Ezúttal jobbára a művészfilmek arattak.
