A kérdés azután kapott újra nyilvánosságot, hogy Martonyi János állítólagos ügynökmúltjának napvilágra kerülése után Gálszécsy András, az Antall-kormány titokminisztere azt mondta a Klubrádióban: valószínűleg lehetnek még olyan iratok, amelyeket nekik sem mutattak meg a szolgálatok.
Gálszécsy András volt a vezetője ugyanis annak a háromtagú bizottságnak, amelynek a már említett törvény értelmében felül kellett vizsgálnia, hogy a szervezetek milyen állampárti titkosszolgálati aktákat tarthatnak maguknál.
Ennek a testületnek azonban sem kapacitása, sem ideje, sem megfelelő jogosítványai nem voltak a teljes körű munka elvégzésére, ezért hangoztatják máig a témával foglalkozó történészek, hogy valószínűleg sok aktát önhatalmúlag tartottak maguknál a szolgálatok (vélhetően azért, mert politikailag kényes információkat tartalmaznak).
Belenézhetnek a titkos iratokba
Ebben hozhat változást az a történészbizottság, amely az MSZP és az SZDSZ július 1-i koalíciós megállapodásának egyik pontja értelmében jöhet létre hamarosan. Igaz, a koalíciós megállapodás pontosan nem erről szólt, hanem az „iratok kutathatóságának megkönnyítéséről” és arról, hogy újradefiniálják a közszereplő fogalmát. (Aki közszereplő – és ennek szabályai ma nem egyértelműek -, az ugyanis nem hivatkozhat személyes adatainak védelmére, ha ügynök volt.)
Ad akta: lassan minden kiderül? (Fotó: MTI) „A bizottság alapvető feladata az információs kárpótlás elősegítése lesz, hiszen rengeteg titok van máig a múlt rendszer erőszakszervezeteinek működése körül” – mondta a Hírszerzőnek Gulyás József szabaddemokrata képviselő, a nemzetbiztonsági bizottság tagja.
A képviselő szerint a testület nem „ügynökbizottság” lesz, feladatát nem újabb nevek nyilvánosságra hozatala jelenti majd, hanem a pártállam állambiztonsági szervezetei működésének nyilvánosságát kell elősegítenie. A testület hatásköréről Gulyás József csak annyit mondott, hogy „a koalíciós megállapodásban foglaltaknak megfelelően” határozták meg, de „a kitűzött célok megvalósításához elégséges eszközzel rendelkezik majd”.
A bizottság elnöke Kenedi János, a tagok várhatóan Ungváry Krisztián és Varga László történészek, Sípos Levente (aki a Gálszécsy-féle bizottságban is részt vett), valamint Kovács Tamás, a Holokauszt Központ munkatársa lesznek. A testületből többeket megkerestünk, de addig egyikük sem kívánt nyilatkozni, amíg nem lehet tudni, kik lesznek a tagok, és milyen jogokkal bírnak majd.
Információink szerint ugyanakkor belenézhetnek majd az összes olyan iratba, melyet eddig visszatartottak a szolgálatok – ez pedig nyilvánvalóan azt jelenti majd, hogy ha egyes aktákról úgy ítélik meg, nem indokolt a titkosításuk, akkor javasolják azokhozzáférhetővé tételét. A bizottság egyik leendő (?) tagja mindenesetre azt mondta: nem hagyják magukat „megvezetni”.
„A tagok felkészültsége garancia arra, hogy a szolgálatok nem sumákolhatnak: tudni fogjuk, eltitkolnak-e esetleg előlünk iratokat, vagy sem” – mondta forrásunk.
A szocik másképp látják
A bevezetőben már idézett szakértő egyébként Szita Károly kaposvári polgármester esetét említette példaként a lehetséges „sumákolásra”: az ő ügynökaktáinak létét előbb tagadták a szolgálatok, majd mégis átadták a levéltárnak – negyven folyóméternyi más, korábban szintén visszatartott irattal együtt.
A kérdés ugyanakkor még koalíciós vitákat is felvethet, bár Gulyás József szerint „mindkét párt kellő mértékű rugalmasságot mutatott a cél elérése érdekében” a megállapodás ezen pontjának végrehajtása során. A liberális párt vezetésében ugyanakkor többen az említett történészekkel hasonló állásponton vannak, és Gulyás azt mondta lapunknak: bár nem ez a megfogalmazott cél, a bizottság tevékenységének további iratátadást kell(ene) eredményeznie. Teljesen más állásponton van ugyanakkor Tóth Károly, a szocialisták „ügynökügyi felelőse”.
„A bizottság tevékenységének végeredménye nem lehet más, mint hogy megállapítsa: a szolgálatok eleget tettek a 2003/III-as törvénybe foglalt iratátadási kötelezettségüknek, és nyugvópontra jusson végre ez az ügy” – mondta a képviselő lapunknak, aki szerint a testület feladata az, amit meghatároztak: könnyebbé tenni a már átadott dossziék kutathatóságát, és meghatározni a közszereplő fogalmát.
Utóbbi egyébként Tóth Károly szerint szeptemberre meglehet. Addigra a bizottság is elkészíthet egy jelentést, első körben ugyanis nyolc hétben határozták meg mandátumukat, igaz, ez december 31-ig meghosszabbítható.
