Sellyén választási szabálytalanságra hivatkozva fellebbeztek
Népszabadság * Ungár Tamás * 2007. július 20.
Förster Gyula – mögötte a vitát kiváltó épület – be akarja bizonyítani, hogy le tudja győzni "őket"Kép: Wéber Tamás – Röhejes! És semmi értelme! Arra jó az egész, hogy lejárassák a sellyeiket – fakad ki Friesz József azzal kapcsolatban, hogy a Baranya Megyei Választási Bizottság döntése értelmében Sellyén 30 napon belül új önkormányzati választást kell tartani. Az 58 éves, rokkantnyugdíjas férfi véleményével nincs egyedül. Az általam kérdezett tucatnyi selylyei kivétel nélkül bosszús a történtek miatt.
Nézzük hát, mi borzolja a sellyeiek kedélyét. Mint arról írtunk, április 25-én feloszlatta önmagát a háromezer lelkes dél-baranyai város képviselőtestülete. A feloszlatást hét képviselő kezdeményezte a 12 tagú testületből. A hetek azért akartak új testületet, mert nem tudtak együtt dolgozni a város polgármesterével, Förster Gyulával, emellett azt állították, hogy a polgármester becsapta őket. Ugyanis – még 2006. őszén – Förster felesége megvett egy belterületi telket nettó ötmillió forintért, amit a polgármester felajánlott a városnak egymillióval drágábban. A 7890 négyzetméteres ingatlan, rajta egy 1098 négyzetméteres épülettel bőven megér ennyit, csakhogy a Förstert támadó képviselők szerint a polgármester azt ígérte, haszon nélkül adja tovább az ingatlant a városnak. Mindeközben Förster egymilliót keresett volna az üzleten, mondták a képviselők, tehát a polgármester nem a város, hanem saját hasznát nézte.
A telekvita után az ingatlanvásárlás kútba esett, a testület meg feloszlatta magát, hogy így kényszerítse a polgármestert távozásra. Az időközi voksolást július 9-én rendezték, s a választás a hetek sikerét hozta: az ő csapatukból, illetve a hozzájuk kötődő jelöltekből összesen nyolcan jutottak be a testületbe, ráadásul Förster 47 szavazattal alulmaradt a hetek által támogatott Nagy Attilával szemben.
Nagy Attila: Döntsön a bíróság
Az eredmény ellen azonban fellebbezett két sellyei, mondván: mindhárom szavazókörben sokan anélkül voksoltak, hogy igazolták volna kilétüket. A két fellebbező több mint félszáz, személyi igazolvány nélkül szavazó helybéliről tájékoztatta a bizottságot, s a grémium ennek alapján a választás eredményét megsemmisítette. A döntés nem jogerős, mivel Nagy Attila bíróságon támadja meg a bizottság határozatát. A bíróság a jövő hét elején hirdet ítéletet. Az általunk megkérdezett jogászok azt prognosztizálják, hogy a bíróság valószínűleg helybenhagyja a bizottság döntését, mivel egyértelmű a választási szabálytalanság. Persze, ha ez történik, akkor a törvény betűje győz, nem pedig a szelleme, hisz a személyi nélkül szavazó sellyeiek mindannyian jogosan voksoltak.
Ezért aztán a sellyeiek többségét bosszantja, hogy – valószínűleg – újra urnák elé kell járulniuk. Egyikük, az 52 éves Háriné Gerdei Éva így fogalmaz:
– Meg vagyunk rökönyödve! Mindig személyi nélkül szavaztunk. Itt mindenki ismeri a másikat, minek kérne személyit valaki a komájától? Nyilván valamelyik vesztes nem bír belenyugodni a sorsába, és nem drága neki, hogy újra legyen egy szavazás.
A két fellebbező egyébként jelölt volt a július 9-ei választáson, s valóban nem jutottak be a testületbe. Egyikük 292, másikuk 140 voksot szerzett. A bejutáshoz viszont 417 szavazat kellett volna. Amúgy a sellyeiek arra gyanakszanak, hogy a két fellebbező valójában Förster kérésére támadta meg a választás eredményét.
A fellebbezők ezt tagadják. Egyikük, a 64 éves, nyugdíjas pedagógus, Éles István így reagál a vádra:
Éles István: Nem Gyula kért a fellebbezésre
– Nem a Gyula kért meg arra, hogy fellebbezzek, de valóban miatta tettem. Mi negyven éve barátok vagyunk, és én nagyon jó véleménnyel vagyok az ő polgármesteri munkájáról. A támadói alaptalanul befeketítették, nem ezt érdemelte. A fellebbezéssel az a célom, hogy Gyula újra elindulhasson a polgármesterségért. Utólag ezt el is mondtam neki, és ő megköszönte.
Éles István biztos abban, hogy a megismételt választáson Förster nyer. Tény, hogy Förster Gyulának nagy a tábora Sellyén. Az erdész és vadász végzettségű vállalkozó dolgos, vagyonos, kedélyes és segítőkész ember. A kilencvenes években mintegy másfél millió forintnyi adománnyal segítette települését: adott pénzt – többek között – a helyi arborétum fenntartására, a katolikus templom hangosítására, a zsidó temető rendbetételére, az óvoda berendezésére. Förster humora is közismert: ő volt az, aki száz kiló feletti körzeti megbízottat keresett városának, mivel úgy vélte, hogy „ember és disznó mázsa alatt nincs”.
Mondják, Förster esélyeit javítja, hogy az itteniek tudják róla: sok befolyásos embert ismer, márpedig a beruházók által került, 25-30 százalékos munkanélküliségtől szenvedő Sellyének minden kapcsolatra szüksége van.
Az is tény, hogy a Förster táborát meggyengítette a hetek támadássorozata. A választási szórólapokon többször is szemére vetették a már említett telekügyet, s ez ártott a volt polgármester népszerűségének. A hetekkel együttműködő polgármesterjelölt, Nagy Attila bízik abban, hogyha új választás lesz, újra legyőzi Förstert. A pénzügyi főiskolát végzett, 31 éves férfi az időközi választásig az egyik bank helyi fiókját vezette, s azt mondja, a polgármesterség miatt mondott le hivataláról. Hogy korán tette-e ezt, vagy sem, az hamarosan kiderül.
– Az Attilára fogok szavazni – ígéri egy fiatalasszony, aki Pécsre jár dolgozni. – Eddig a Gyulára szavaztam, de megharagudtam rá. Biztos, hogy ő irányította a háttérből a fellebbezőket.
– Nem irányítottam én senkit, mindkét fellebbező magától cselekedett – jelenti ki határozottan Förster. – Az igaz viszont, hogy leállíthattam volna őket: ha azt mondom nekik, hogy hagyjátok az egészet, mert én az újabb választáson úgy se indulok, akkor ők nem fellebbeztek volna. De nem mondtam, mert indulni fogok, ugyanis tudom, hogy többet tudok tenni a városért, mint az ellenfeleim.
Megjegyzem Försternek, ha elnyeri a polgármesterséget, akkor is nehéz dolga lesz, hisz az őt megbuktató hetek – úgy tűnik – újra többséget szereznek a testületben.
– Ha ők nyernek, akkor én lemondok a polgármesterségről.
– Van így értelme nekimenni a választásnak? – vetem közbe.
– Van – bólint rá -, akkor bebizonyítottam, hogy le tudom őket győzni.
