Forrás: Tűsarok

A zsidó nőknek a vallásban, gazdaságban, társadalomban és kultúrában betöltött szerepét járja körbe a Bécsi Zsidó Múzeum „Minden asszonyok legjobbika – női dimenziók a zsidóságban” című kiállítása.

A november 18-ig látható tárlat a zsidóság kiemelkedő nőalakjainak életrajza mentén mutatja be, milyen szerepet szántak maguknak a zsidó lányok és asszonyok, illetve a férfiak dominálta társadalom a nőknek. A látogatóknak ugyanakkor lehetősége nyílik arra, hogy olyan nők történetét ismerjék meg, akiknek munkássága a feledés homályába merült ugyan, mégis sokat tettek a zsidó közösségért.

Kevesen tudják például az Anna O. néven elhíresült hisztérikáról, Bertha Pappenheimről, hogy gyógyulása után saját házában nyújtott menedéket a korábban prostituáltként használt, többnyire kelet-európai „megesett” zsidó lányoknak és gyermekeiknek. Taníttatta és szakmát adott a kezükbe, hogy normális polgári életet élhessenek.

Vagy mit érne a haszidizmus története Chane Ruchele, a Ludomiri Szűz nélkül, aki női cádikként nemcsak követők hadát gyűjtötte maga köré, de kora egyik legtanultabb emberének is számított.

A kiállítás során újra meg újra visszaköszön a textil elem: a szertartásoknál használt textíliákat ugyanis mindig nők készítették, ráadásul sokáig a textilipar jelentette az egyetlen kiugrási lehetőséget a számukra gazdasági függetlenségük megteremtésére.

A kiállítás névadója is egy tórafüggöny, amelyet Zwi Hirsch Todesco 1833-ban, lánya férjhezmenetele alkalmából adományozott a Wiener Stadttempelnek. Az ajánlásban az iskola-, óvoda- és kórházalapító Todesco nemcsak sógoráról és anyósáról, apósáról emlékezik meg, de különös tisztelettel adózik feleségének, Fannynak is, akit „minden asszonyok legjobbikaként” szólít meg. Ezzel a tórafüggönnyel bővült most a Bécsi Zsidó Múzeum gyűjteménye.

Beste aller Frauen – Weibliche Dimensionen im Judentum,

Jüdisches Museum Wien, 1010 Bécs,

Dorotheergasse 11.,

www.jmw.at

Comments are closed.