Oroszországban – túlzás nélkül – nem múlik el egyetlen nap sem anélkül, hogy fizikailag ne bántalmazzanak egy idegent, és egyetlen hét sem anélkül, hogy ne gyilkolnának meg egy nem oroszt. A „célszemélyek”: kaukázusiak, közép- ázsiaiak, zsidók, arabok, távolkeletiek, feketék. Az elkövetők: szkinhedek vagy más szélsőségesen nacionalista csoportok tagjai.
Az Emberi Jogok Moszkvai Irodájának adatai szerint 2004 első félévében 7, 2005 első félévében 10, 2006 első félévében 18, 2007-ben pedig csupán április végéig 25 idegent öltek meg Oroszországban. A fizikailag bántalmazott idegenek száma az említett négy félévben 100, 160, 154, illetve 200 volt. Kétséges egyébként, hogy mennyire megbízható a fenti statisztika, hiszen például egy örmény üzletember moszkvai megkéselése nyomán lebukott tizennyolc éves szkinhed, Artur Rino azt vallotta a rendőrségen (igaz, később visszavonta ezt a vallomását), hogy tavaly augusztus óta egy társával együtt maga 37 idegent ölt meg.
Közben bővül az etnikai alapon elkövetett bűncselekmények „földrajza” is. Ha ezelőtt az ilyen néger- , kínai-, zsidó-, örmény- stb. -verések színhelye rendszerint Moszkva és Szentpétervár volt, az elmúlt két évben erre a listára feliratkozott Nyizsnyij Novgorod megye, Rosztov, Vlagyivosztok, Orenburg, Szaratov, Szverdlovszk megye, Arhangelszk és Voronyezs is. Az orosz jogvédőknek tehát minden alapjuk megvan arra, hogy félreverjék a harangokat.
A közlemények nagy ritkán megemlítik, hogy mivel az áldozatnak a zsebében maradtak az értéktárgyai, s ezért a rablógyilkosság lehetősége kizárható, a rendőrség az etnikai motívumot is lehetségesnek tartja. Az etnikai gyűlölet azonban, mint a bűncselekmények motívuma, számos esetben egyszerűen tagadhatatlan.
Ez volt a helyzet például, amikor moszkvai szkinhedek „szabályos” pogromot rendeztek a cserkizovói piacon, ahol – mint más oroszországi városok piacain is – a gyümölcsöt és zöldséget főként kaukázusiak és közép-ázsiaiak árusítják. (Hasonló, idegenek elleni pogrom színhelye volt nemrégiben a karéliai Kondopoga is.) A hatóságok nagyon hamar megoldották a problémát: megtiltották a külföldieknek, hogy az orosz városokban árusítsanak. Azóta az „idegenek” strómanokkal dolgoznak.
Évek óta ismeretes, hogy az elsősorban külföldi diákokat oktató moszkvai Patrice Lumumba Egyetem diákszállója környékén a szkinhedek esténként vadásznak áldozataikra. Az idén április 21-e, Hitler születésnapja előtt a moszkvai Szecsenov Orvostudományi Akadémia rektori hivatala óvatosságból úgy rendelkezett, hogy a külföldi diákok három napig nem hagyhatják el a kollégium épületét. A „kijárási tilalomra” a formai ürügy tűzvédelmi gyakorlat volt, ám mint az akadémia egy izraeli állampolgárságú hallgatója az újságíróknak elmondta: már évek óta történetesen mindig a Führer születésnapja előtt tartják náluk a „tűzvédelmi gyakorlatot”.
Hitler születésnapja nem véletlenül lelkesíti a fajgyűlölő moszkvai huligánokat, akik a harcos antiszemitizmusban is követik példaképük eszméit és gyakorlatát. Nemrégiben ismeretlen tettesek bombát dobtak a szaratovi zsinagóga épületére. Tavaly, hanuka idején, amikor az imádkozók megtöltötték a pszkovi zsinagógát, az ajtóréseken keresztül ballonból gázt fújtak a hívőkre. Szentpéterváron az idén májusban megölték a zsidó líceum egy tanárát. Júniusban Ivanovóban megvertek egy kanadai rabbit és a helyi hitközség elnökét.
Ez utóbbi volt az a ritka eset, amikor „nemzeti, faji és vallási ellenségeskedés szítása” bűncselekmény alapján indult eljárás ismeretlen tettesek ellen. Az elkövetők ugyanis rendszerint ismeretlenek maradnak, a felderítettség aránya csekély (állítólag sok rendőr rokonszenvez a szkinhedekkel), és a büntetési tételek rendszerint alacsonyak. Hosszabb tanulmányt érdemelne (miközben meglehetősen gyér az ez irányú szociológiai kutatás), hogy a Szovjetunió felbomlása óta, de különösen az utóbbi néhány esztendőben milyen körülmények, események hatására, milyen ideológiai vákuumban szaporodtak el és erősödtek meg – éppen a náci Németország elleni küzdelemben húszmillió polgárát elveszítő – Oroszországban a fasisztoid, többnyire a szkinhedek nemzetközileg bevett „hajviseletét”, öltözékét viselő szervezett csoportok.
Ám hogy elszaporodtak és hogy számuk nő, azt senki sem tagadja. Sőt, miközben a jogvédők „csak” hetvenezerre teszik tagjaik számát, addig maga a belügyminiszter, Rasid Nurgalijev százezer szkinhedről beszél.
