Forrás: HETEK

Mahmúd Ahmadinezsád iráni diktátor könnyen elcsúszhat egy olajfolton, amit gazdaságnak hívnak. Iránban hónapok óta mélyülő gazdasági válság van, mivel a hatalmas kőolajkészletek ellenére sincs elég benzin. Utcai harcok, felgyújtott benzinkutak, betört kirakatok jelzik, hogy egyre több iráni érzi úgy, hogy becsapták, és elege van a jelenlegi rezsimből.

Kormány- és benzinárellenes

feszkó IránbanAnnak ellenére, hogy az ország a világ harmadik legnagyobb kőolajkészletével rendelkezik, a közelmúltban jegyrendszert vezettek be az üzemanyag-kereskedelemben. A tavaszi benzináremelést követő jegyrendszer már túl sok volt a sokat nélkülöző irániaknak, és az utcára vonultak. A tüntetők „Vesszen Ahmadinezsád!” kiáltásokkal ütköztek össze a rezsimet védő rendőrökkel, és legalább tizenkét benzinkutat lángba borítottak, kirakatokat törtek be és fosztottak ki. Irán keményvonalas vezetői a tiltakozások ellenére is kitartanak a jegyrendszer mellett azt állítva, hogy Irán legyőzhetetlenné válik a jegyrendszer következtében megspórolt dollármilliárdok által.

Ahmadinezsád ideológiai harccal menekül a gazdasági válság elől, és próbálja tovább fanatizálni az iráni népet Amerika- és Izrael-ellenes szlogenekkel. Khomeininek még hittek az irániak, de most már egyre többen szeretnének inkább olcsón tankolni.

A kormánypropaganda szerint a jegyrendszerből megtakarított pénzt a lakosság életszínvonalának emelésére fordítanák. Sokkal valószínűbb, hogy az Irán legyőzhetetlenségére való utalás azt jelenti, hogy a felszabaduló pénz az iráni atomprogramhoz hiányzó forrásokat fedezi majd.

A holokauszttagadó Ahmadinezsád 2005-ben populista programmal szerezte meg a hatalomhoz szükséges társadalmi támogatottságot. A nép egyszerű fiaként ígéretet tett arra, hogy az ország hatalmas olajbevételeiből minden iráni családot részesíteni fog. Az ígéret teljesítésének meglehetősen primitív formáját választva a benzin árát évekig állami dotációval irreálisan alacsony, húsz forint/liter alatti szinten tartotta. A baj ezzel csak az, hogy hatalmas kőolajkészletei ellenére Irán üzemanyagimportra szorul, mivel az országban összesen nyolc kőolajfinomító működik, de ezek termelése a lakossági fogyasztás felét sem fedezi. Irán ezért a lakossági üzemanyagfogyasztás több mint felét magas áron, külföldről szerzi be.

Az International Herald Tribune beszámolója szerint Irán több mint tizenöt országból importál benzint, és egy embargó esetén az ország gazdasága összeomlana. Az iráni gazdaság bojkott nélkül is siralmas állapotban van, magas az infláció és nagy a munkanélküliség. Közben az állam kőolajból származó mesés bevételei észrevétlenül folynak el a költséges atomprogramra, és különböző Izrael-ellenes szervezetek támogatására.

Az USA kongresszusa törvénytervezetet készít elő, amely szankciókkal sújtana minden államot, amely üzemanyagot értékesít Teheránnak. Megtalálták Irán gyenge pontját, és háború helyett gazdasági szankciókkal akarják térdre kényszeríteni az amúgy is ingatag közel-keleti békét és erőegyensúlyt fenyegető diktátort. Az International Herald beszámolójában Tom Lantos magyar származású demokrata politikus szerint azt is el kell érni, hogy ne legyen külföldi befektető Iránban, amíg az nem hajlandó alávetni magát a nemzetközi normáknak.

Persze a szankciókat még át kell vinni az ENSZ Biztonsági Tanácsán, amihez szükséges lenne Putyin támogatására. Oroszországnak nem érdeke ugyan Irán atomhatalommá válása, de gazdaságilag rá van szorulva az iráni megrendelésekre, ezért egy embargóban nehezen venne részt.

Comments are closed.