Hofi Géza síremléke a legújabb áldozata a temetői sírrongálásoknak és emlékmű-eltulajdonításoknak. Az ő emlékének meggyalázásán túl azonban több hasonló eset is történt a közelmúltban. Mivel jobbára színesfém szobrok és díszek válnak a tolvajok áldozataivá, így feltételezhető, hogy anyagi érdekből követik el a bűncselekményeket. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság titkára és más szakértők azonban úgy vélik, van megoldás a bűncselekmények megakadályozására.
Legutóbb Hofi Géza síremlékéről lopták el ismeretlen tettesek a bronzból készült bakancsot, palástot és a babérkoszorút ábrázoló emlékszobrot, de több hasonló esettel is találkozhattunk a közelmúltban. A Nemzeti Kegyeleti Bizottság tájékoztatása szerint azonban csak a Kerepesi úti temetőben mintegy száz különböző síremléket rongáltak meg kisebb-nagyobb mértékben. A lapunknak eljuttatott anyag alapján úgy tűnik, a rongálások leggyakoribb oka a különböző fémtárgyak megszerzése.
Tóth Vilmos történész, temetőkutató jelentésében például azon véleményének ad hangot, hogy a temetőkben nem egyedi esetekről, hanem szervezett fosztogatásokról van szó. Mivel az esetek többségében fémdíszítések, emlékművek tűnnek el, nagy valószínűséggel haszonszerzési szándékkal követik el a rongálásokat. A kutatónak az is feltűnt, hogy a lopások nem csupán a sötét, kivilágítatlan területeken történnek, hanem a parkosított, parcellázott részeken is. Mivel azonban a bűncselekmények zömét éjszaka követik el, arra lehet következtetni, hogy nem védik megfelelően a temetőket. A tanulmány azt is megemlíti, hogy a temetőkbe bárki behajthat, és gyakran ellenőrzés – például a csomagtartó átnézése – nélkül távozhat. Sok olyan hely is van, ahova könnyedén be is lehet mászni.
Mivel úgy tűnik, hogy a rongálások többnyire anyagi haszonszerzés miatt következnek be, Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság titkára azt a lehetőséget tartja a legcélravezetőbbnek, hogy szigorítsák a fémgyűjtésről szóló szabályozást. Fogarasi szerint ugyanis már a lopások ellen is egyfajta védelmet nyújthatna, ha az eltulajdonított – többségében – bronzból készült műalkotások célállomását, a fémgyűjtő helyeket hatékonyabban ellenőriznék és nyilvántartanák. Mindemellett megjegyezte azt is, fontos, hogy a temetők jogszabályilag rendezett háttérrel működjenek.
Szintén a biztonsági kérdéseket boncolgatja Cseri Ferencs, ő azonban nem a gyűjtőhelyek ellenőrzését emelte ki. A biztonsági elemző az elmúlt hetek bűncselekményei miatt a fenntartó, valamint a vagyonvédelemért felelős civil biztonsági szolgálat felelősségét emeli ki. A szakértő javaslata egyebek közt az, hogy a temetőkben a láthatósági viszonyokat – például a világítást – rendezni kellene, biztosítani kell az őrök közti összeköttetést, továbbá a folyamatos, kutyás járőrözés segíthetné a temetők biztonságosabbá tételét. Mindezek mellett a szakértő szerint a legfontosabb a megbízható személyi állomány.
Népszava-információ
Keretes cikkek
Nem mindenhol a haszonszerzés a cél
Olyan esetek is előfordultak a közelmúltban Magyarországon, ahol nem a haszonszerzés, sokkal inkább a rombolás volt a legfőbb cél. Erre lehet példa Kádár János sírjának májusi megrongálása és maradványainak eltulajdonítása is. Szintén májusban a kaposvári zsidó temetőt dúlták fel és firkálták össze gyalázkodó feliratokkal, horogkereszttel.
Eltulajdonított szobrok és emlékművek az utóbbi évekből:
Kerner István karmester és Breuer Szilárd fővárosi tűzoltóparancsnok sírjáról egész alakos szobrokat loptak el, s Horváth Mihály püspök mellszobrát is eltulajdonították. Mindezek mellett Klösz György fényképész, Ney Béla építész, Peterdi Andor költő és Kiss János teológus sírjáról is loptak el mellszobrokat. Falk Miksa újságíró sírjáról domborművet, míg Major Tamás színész, rendező sírjáról nonfiguratív szobrot loptak el. Több helyen megrongálták a díszítést vagy a nemesi címert.