Sólyom László köztársasági elnök vasárnap az MTV műsorában megszólalt. Mást, kiegyensúlyozotabbat, méltóbbat vártunk tőle. Az elnöki intézmény iránti tisztelet okán szomorúan mondjuk: ráadásul a beszéd telve volt kétértelműséggel, pontatlanságokkal.
Szólt arról, hogy azért nem tüntette ki Horn Gyulát, mert „Horn Gyula fönntartja azt, hogy az 56-os forradalom ellenforradalom volt”. Ez így – pontatlan. Horn a Die Weltnek adott interjújában azt mondta, hogy 56-ban sok köztörvényes bűnöző is kiszabadult, s ő karhatalmistaként a törvényes rendet védte. Magunk részéről ezt a megfogalmazást is elfogadhatatlannak tartjuk, de az bizonyos: ezzel Horn nem mondott azt, hogy 56 ellenforradalom volt. Sőt! 1994-ben, amikor a magyar társadalom múltja ismeretében elsöprő többséggel miniszterelnökké választotta a maga és az MSZP nevében elsőként kért bocsánatot 56-ért, és Nagy Imre lányával együtt koszorúzták meg a mártírok sírját.
Az elnök rosszul emlékszik arra is, hogy Gyurcsány nem kért bocsánatot az őszödi beszédért (pontosabban: a beszéd durva kitételeiért). Gyurcsány ugyanis többszörösen elnézést kért azért, ami e beszéd fogalmazásában kivethető. Meghökkenünk azon is, hogy az elnök azt mondja: ő aláírta „hozomra” a Gyurcsány-csomagot, amely szerinte sok szenvedést hoz és a terv „levegőbe lóg”. Érvek híján nem értjük mire gondol az elnök, azzal, hogy a sok szenvedést hozó és elszomorító (már e két kifejezés is meghökkentő!) reformprogram a levegőben lóg, és rombolást hoz. A Brüsszelben is elfogadott program, annak minden nehézségével együtt az ország társadalmi-gazdasági rendbetételének egyértelmű tervezete, és elnökünktől nem tudjuk meg, hogy az aláírásával törvényerőre emelt kormányprogram miért lógna a levegőben, s miféle rombolásokra gondol. Aggályos szavak, aggályos fogalmazás. A jogtudós elnöknek tudnia kell, hogy a magyar alkotmány aligha ad lehetőséget arra, hogy ilyen mélységben beleavatkozzék a napi politika menetébe, és ilyetén marasztalja el a kormány munkáját és programját.
Az elnök azt is mondja, „botrányokkal van tele a közélet”. Igaza van. Jó lenne, ha többet hallanánk arról, hogy milyen botrányokra gondol. Csendben kérdezzük: a melegfesztivál éjszakáján kitört szélsőjobbos atrocitásokra, minilincselésekre egy szava sincs? Az OVB-be delegált Fidesz-tag törvényellenesen adatot csempész ki – az elnöknek erről mi a véleménye? Elnökünk jobbnak látta március 15-én – miközben a város zengett az uszítástól és a zsidózástól, kő- és tojászápor zúdult a főpolgármesterre és a miniszterelnökre – erdélyi látogatást tenni, s nem emlékszünk, hogy utólag hallottuk volna elmarasztaló szavát. Az elnöknek volt egy fontos megjegyzése az ellenzékről, miszerint a másik oldalon azt látjuk, hogy az „intézményrendszer hitelét vonják kétségbe”. Szerettük volna hallani amint államelnökként, úgyis, mint a demokratikus berendezkedés legfőbb őre, részletesen kifejti: egész államrendünkre nézve milyen veszélyt rejt magába az ellenzék konok „illegitimizáló” magatartása. Örömmel hallottuk, hogy elnökünknek az ellenzék állításaival szemben az a véleménye, hogy volt rendszervátlás, s hogy alkotmányunkat jó alaptörvénynek tartja. De mindössze – ennyi? Amikor miniszterelnököt a legsúlyosabb erkölcsi elmarasztalással illeti, nincs szava az ország kettészakításáról, szélsőjobbos rohamcsapatival mindennapjainkat hovatovább élhetelenné brutalizáló ellenzék viselkedéséről?
Horn Gyula bocsánatot kért 1956-ért. Gyurcsány Ferenc bocsánatot kért őszödi beszédének durva fogalmazásáért. Sólyom László a maga mind különösebb politizáló elnöki szerepfelfogásával, nyilatkozatával – azzal, amit mondott, és amit nem -,egész tevékenységével – úgy véli, minden rendben van?
Szász István
