Dzsessz
Ez nem a tyúk vagy a tojás esete: előbb volt Amerika, ahol a különféle kultúrák találkozásából megszületett a „20. század népzenéje”. Nézőpont kérdése, hogy ebben a folyamatban ki-ki az afrikai vagy az európai hozzájárulást tartja-e meghatározóbbnak. A New Orleans-i kezdetekkor az afrikai volt az uralkodó, de az új zene elterjedésében jelentős részük volt a fehér muzsikusoknak is. A dzsessz történetében az etnikai háttér sokáig másodlagos jelentőségű volt a közös zenei nyelv műveléséhez képest. Csak a 20. század nyolcvanas-kilencvenes éveiben léptek színre olyan muzsikusok, akik tiszta forrásért saját zenei hagyományaikhoz nyúltak vissza. Ez a leglátványosabban a klezmer zene New York-i reneszánszában, illetve a zsidó zenei háttér és a dzsessz egyesítésével kísérletező vonulat (Klezmatics együttes, John Zorn, Don Byron) feltűnésében nyilvánult meg.
A rendszerváltozással a magyar dzsesszben is beköszöntött az etnikai tudatosság új korszaka, ez három jól körvonalazható irányban öltött testet. A hatvanas években Szabados György által elindított, magyar (nép)zenei gyökerekből táplálkozó kör markáns iskolává érett olyan képviselőkkel, mint Dresch Mihály, a Dél-alföldi Szaxofonegyüttes, Tűzkő Csaba, Szelevényi Ákos, Bágyi Balázs. A ritmikus improvizatív zenében az önkifejezés új lehetőségeit felfedező cigány muzsikusok közül is egyre többen (Szakcsi Lakatos Béla, Lakatos Antal, Babos Gyula, Balogh Kálmán) kötelezik el magukat a „roma dzsessz” mellett. És végül, akadnak zsidó származású muzsikusok, akik a dzsessz felől közelítenek gyökereikhez, kulturális örökségükhöz. Utóbbi irányzat térségünkben egyedüli képviselője a 2001-ben alakult Nigun együttes.
Az elnevezés héberül dallamot, jiddisül szöveg nélküli dalt jelent.
A névválasztás tükrözi a csapat zenei irányultságát: a dalformában létező, hagyományos zsidó zenék és a dzsessz improvizatív technikájának ötvözését. A Nigun a kelet-európai zsidóság, azon belül is főként a haszidok zenei kincséből merít. Feldolgozásaikban, szerzeményeikben a zsidó folklór keleties dallamai a dzsessz harmóniáival és ritmikájával szervesülnek. A kiváló muzsikusokból (Párniczky András – gitár, Bacsó Kristóf – szaxofon, Nagy Péter – bőgő, Baló István – dob) álló együttes eddig három CD-t jelentetett meg Klezzjazz, Standard és Bale Kulturnik címmel. A Nigun nem gyakran lép közönség elé, ezért ígér különleges élményt mai koncertjük a Hétfő esti jazz sorozat keretében a Művészetek Palotájában, ezen az együttes vendégszólistája Matt Darriau neves New York-i klarinétos/szaxofonos lesz.
Turi Gábor
