Népszabadság * Munkatársunktól * 2007. július 13.
A National Geographic Channel a katolikus egyház egyik legbecsesebb ereklyéje, a torinói lepel valódiságát vizsgálja. Vagy minden idők legelképesztőbb hamisítványáról, vagy egy kétezer évvel ezelőtt történt, rendkívül jelentős dologról van szó. Miként készült, ha hamisítvány? És ha valóban Jézus halotti leple, akkor megerősíti a hitünket, vagy megsemmisíti azt?
Egy alig több mint négy méter hosszú és egy méter széles, halszálkás szövésű lenvászon. Nem különösebben szép szövet: szakadt, égett, foltos és foltozott. A felületén található szokatlan kép azonban különlegessé teszi. Ez az árnykép annyira halvány, hogy szinte eltűnik, ahogy közelebb lépünk. Ha azonban a távolból vizsgáljuk, akkor egy férfi kísérteties elöl- és hátulnézeti körvonalai rajzolódnak ki. Az elmúlt százötven év során ezt a szövetet az olaszországi Torino városában található Keresztelő Szent János Katedrálisban őrizték. Innen kapta a nevét is: a torinói lepel.
Állandó és heves vita folyik arról, hogy mi is pontosan a torinói lepel. Valóban ez volt Jézus halotti leple vagy csak egy hamisítvány? Minden felelősségteljes és mértékadó tudós, aki ismeri a leplet, egy XIV. század során készült művészeti alkotásként tekint rá. Egyetlen középkori reneszánsz vagy azóta készült bármilyen műalkotásra sem hasonlít. Egyesek Jézus halotti leplének tartják, amely igazságügyi orvostani szemszögből hiteles lenyomata a keresztre feszítésnek és Krisztus képét és vérét hordozza. Mások ugyanilyen biztosak ennek az ellenkezőjében. Valódi vagy hamisítvány? Úgy tűnik, még a modern tudomány sem tud erre egyértelmű választ adni.
A kereszthez és a töviskoronához hasonlóan Jézus halotti leple is ismerős tárgy volt a középkori keresztények számára. Mind a négy evangélium említést tesz róla. A Biblia azt mondja, hogy a keresztre feszítés után Jézust egy közeli sírhelyre vitték, ahol előkészítették a temetését.
Ez zsidó szokás szerint történt, de csupán annyit tudunk meg, hogy Jézust lenvászonnal takarták be. A Biblia arra is kitér, hogy nagy mennyiségű aloét és mirhát hoztak, hogy bekenjék velük a testet. Majd két nappal a keresztre feszítés után bekövetkező esemény egy új vallást indított útjára. Habár az evangéliumok nem mondják ki egyértelműen, a keresztény hit szerint Jézus húsvét vasárnap reggel feltámadt a halottak közül. Csak annyit tudunk, hogy a sír egy vagy több lenvászondarabot leszámítva üres maradt. Elképzelhető, hogy valahogy a feltámadás során keletkezett a lenyomat a halotti leplen? A legtöbben igennel válaszolnának azok közül, akik szerint a lepel eredeti. Általában a legegyszerűbb válasz a helyes. Ebben az esetben őszintén szólva, az a legegyszerűbb válasz, hogy ezzel a szövettel burkolták be őt, és ez annak az eseménynek a hagyatéka.
Ha a torinói lepel megegyezik Jézus halotti leplével, akkor tizenhárom századon át titokban rejtőzött valahol. Ekkor egy, a Szentföldről hazatérő keresztes lovag a Lirey-i templomnak adományozta. Zarándokok vándoroltak Lirey-be, hogy ámulattal csodálják a titokzatos képet.
A lepel végül annyira népszerű lett, hogy vándorútra kellett vinni.
A középkori művészek, akik látták a leplet, megpróbálták lemásolni azt. Ám ez nem nagyon sikerült. Nem mindenki hitt azonban abban, hogy a lepel eredeti. Egyesek szerint a hamisító a kívánt eredmény érdekében vászonra vagy üvegre festett. Egy nem túlságosan kiemelkedő szobrot, úgynevezett lapos domborművet is használhatott. Elképzelhető az is, hogy egy holttest volt a modell. Néhány elmélet szerint azonban ilyen mértékű pontosságot csak élő emberen lehetett elérni. Néhány kutató szerint a lepel egy középkori fénykép lehet, talán egyike Leonardo da Vinci kevésbé ismert kísérleteinek.
Ez a feltételezés a lepel számos szokatlan tulajdonsága közül az egyikre világít rá. Fura dolog történik, ha lefényképezzük. Az első ember, aki észrevette ezt a jelenséget egy olasz ügyvéd, Secundo Pia volt, aki az első fényképeket készítette a lepelről 1898-ban. Ahogy kiemelte a táblákat az előhívóból, azt látta, hogy a képen felcserélődtek a fényes és sötét részek. Ez kísértetiesen hasonlított egy negatívból készült fényképre, és ebben az esetben maga a lepel volt a negatív. A szkeptikusokat azonban ez sem győzte meg.
1988-ban el kellett volna dőlnie annak a kérdésnek, hogy a lepel eredeti-e vagy sem. Ekkor egy három postabélyegnyi méretű darabot csippentettek le a sarkából. Az apró szalagot három részre vágták, majd ezeket fémtartókba tették, és a kontrollminták kíséretében, három független laboratóriumba küldték azzal a céllal, hogy radiokarbon kormeghatározás segítségével megállapítsák a korát. Hat hónappal később napvilágra hozták az eredményeiket: egyértelmű dátumokat írtak fel egy táblára. A lepelből származó lenszálak a középkor kellős közepén, egy százharmincéves időszak során termettek. A vita véget ért. A torinói lepel hamisnak bizonyult.
Volt azonban egy bizonyíték, amely apró reménysugarat jelentett a lepel hívei számára: a radiokarbonos kormeghatározás, ha csak kis mértékben is, de téves. Ezt a megállapítást a magyar Pray-kódexre alapozták.
Ebben a kézzel írott könyvben egy illusztráción Krisztus temetése látható, ahol egy hosszú szövetdarabbal burkolják be őt. A Pray-kódex két dolog, a szövetdarab, és az illusztráció dátuma miatt érdekes. A radiokarbonos kormeghatározás szerint a lepel keletkezésének legkorábbi lehetséges dátuma 1260. A Pray-kódexet 1190-ben, hetven évvel korábban látták el képekkel. A Pray-kódexet díszítő művész két jellegzetes tulajdonsággal, egy ritka halszálkás mintázattal és négy, megközelítőleg L alakot formáló lyukkal ruházta fel Jézus halotti leplét. A torinói leplen is megtalálható ez a két jellegzetesség. Ebből az következik, hogy bárki is illusztrálta a Pray-kódexet, már közel egy évszázaddal a kormeghatározás által megadott dátum előtt, ismerte a leplet. Kétség sem fér hozzá, hogy ez megkérdőjelezi a radiokarbonos kormeghatározást. Az is elképzelhető, hogy a hamisító látta a kódexet Magyarországon, amikor hazafelé tartott a keresztes hadjáratról. Vagy mindez csak véletlen egybeesés; egyike azoknak a lepel hívei által hangoztatott titokzatos véletleneknek, amelyek sokkal korábbi keletkezési dátumot sugallnak?
Különleges rejtély. Egy újabb gyanús ereklyéje Jézusnak. Sok gyakorlott szem látta már a torinói leplet, ez a történelem egyik leggyakrabban tanulmányozott lelete. És még mindig nem tudunk minden választ. Nincs annyi bizonyíték, ami meggyőzi az embereket arról, hogy nem valódi, ha ők hinni akarnak benne. Vagy minden idők legelképesztőbb hamisítványáról, vagy egy kétezer évvel ezelőtt történt rendkívül jelentős dologról van szó. A torinói lepel egy festmény, egy lenyomat, egy fénykép, annak bizonyítéka, hogy Jézus nem halt meg a kereszten, vagy a feltámadás szemtanúja? Egy olyan rejtéllyel állunk szemben, amelynek talán az
a rendeltetése, hogy titokban maradjon.
