Egy hónappal a Hamasz gázai hatalomátvétele után gőzerővel folyik Mahmud Abbasz és a Fatah megerősítése Ciszjordániában. A felek a hagyományos diplomáciai nagyüzem mellett immár konkrét eredményeket is fel tudnak mutatni.
„Túl kell lépnünk a szokásos alkudozásokon, mert a helyzet nagyon súlyos” – mondta Abdullal al-Hatib jordániai külügyminiszter a palesztin válsággal kapcsolatban a The Times című brit napilapnak. Az ammáni diplomácia vezetője történelmi eseményre készül, csütörtökön ugyanis Ahmed Abul Geit egyiptomi külügyminiszter társaságában vezeti az Arab Liga küldöttségét Izraelbe. A szervezet lobogóját első alkalommal vonják fel izraeli területen, a fő téma a 2002-es arab békekezdeményezés lesz. A szaúd-arábiai javaslat az 1967-es határok mögé visszahúzódó Izraelnek a kapcsolatok normalizálását és a békét ajánlotta cserébe.
Azt, hogy a helyzet „nagyon rossz”, nemcsak az Arab Liga ringbe szállása, hanem az is alátámasztani látszik, hogy előrelépés született számos olyan dologban, amelyekben hosszú ideje patthelyzet van a felek között. Ilyen például a befagyasztott palesztin adóbevételek egy részének folyósítása, aminek következtében Mahmud Abbasz tizenhét hónap után először tudott teljes fizetést adni a közalkalmazottaknak. Hasonlóan a fegyveres palesztin csoportok leszereléséhez, amelyre Abbasz ígéretet tett, vagy az izraeli katonai ellenőrző pontok egy részének felszámolásához, a palesztin lakosság mozgásának megkönnyítésére. Ez ügyben a hét végén tárgyalt Cipi Livni izraeli külügyminiszter és Szalám Fajjad palesztin kormányfő. Az új palesztin miniszterelnök a kérdésben a múlt héten titokban egyeztetett Ehud Barak izraeli védelmi miniszterrel. A héten Abbasz-Olmert-találkozó is várható.
A legfontosabb talán mégis az, hogy Izrael beleegyezett kétszázötven palesztin fogoly elengedésébe. A rabok kizárólag a Fatahhoz köthetők, olyanok nem jöhetnek szóba, akiknek „vér tapad a kezükhöz”. Így a legnépszerűbb palesztin politikus, az ötszörös életfogytiglant töltő Marvan Barguti is rács mögött marad. Az izraeli börtönökben mintegy tízezer palesztin raboskodik.
A Nyugat is próbálja nyomás alatt tartani a feleket. A hónap közepén a Hamasz-puccs óta először érkezik a térségbe Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter, míg vasárnap Romano Prodi olasz miniszterelnök egyeztetett Jeruzsálemben Ehud Olmerttel. Prodi a tavaly nyáron elrabolt izraeli katona Gilad Salit „további késedelem nélküli” elengedését követelte a Hamasztól. Párizsban Salit (francia-izraeli kettős állampolgár) és a Hezbollah (libanoni fegyveres csoport) által tavaly elrabolt két izraeli katona szülei arra kérték Nicolas Sarkozy francia elnököt, hogy országa hagyományosan jó arab kapcsolatait felhasználva, érje el a katonák kiszabadulását. „Mindent megtesz, amit tud” – idézte Sarkozy ígéretét Salit édesapja.
Párizs a hét végén ülteti tárgyalóasztalhoz a libanoni politikai frakciókat, hogy megoldást találjanak az egyre súlyosabb válságra.
JV
