Heves tiltakozásokat váltott ki Izraelben Menahem Mazuz izraeli főügyész döntése a Móse Kacav volt államfő ellen indított vádeljárás ügyében. A főügyész ugyanis a hétvégén leköszönt elnökkel szemben több vádpontot ejtett (köztük a legsúlyosabbat, a nemi erőszak elkövetését), így Kacav – a közvélemény és több jogi szakértő nagy megrökönyödésére – enyhébb büntetéssel megúszhatja.
boszorkányüldözés?A legnagyobb megdöbbenést az okozta, hogy mostani döntésével ellentétben Mazuz az év elején bejelentette: kész Kacav ellen vádat emelni, többek között nemi erőszak elkövetése miatt is. Döntésében akkor négy, korábban az államfő beosztottjaként dolgozó hölggyel szemben tanúsított viselkedésére hivatkozott, mely alapján az államfőre kiszabható büntetés akár 16 év börtönbüntetés is lehetett volna. Ehhez képest azonban a főügyész a múlt héten bejelentette, hogy vádalku született Kacav ügyében, mely azt jelenti, hogy a volt elnök beismeri bűnösségét szexuális zaklatás és szeméremsértés ügyében, elkerülve így a nemi erőszak elkövetése miatti vádemelést, amiért cserébe csak felfüggesztett börtönbüntetést kap.
Az eljárás során több vádpontot is ejtettek Kacavval szemben, a végső változatban már csak két hölgy vádjai szerepeltek. A főügyész arra hivatkozott, hogy a nemi erőszakkal kapcsolatos vádak során olyan régi időpont merül fel, melyre nem lehet „hatékony” eljárást alapozni. Kérdés, hogy Mazuz januárban miért nem erre a következtetésre jutott, és vajon mi változtathatta meg álláspontját? Döntését ugyanis Kacav ügyvédeinek meghallgatásával indokolta, azt azonban nem volt hajlandó elárulni, hogy konkrétan milyen tényezők befolyásolták. A januári „körülményekhez” képest az ügyvédek állítólag semmilyen újabb információval nem szolgáltak.
A Haifai Egyetem egyik professzora azzal vádolta Mazuzt, hogy logikátlanul és rendkívül méltatlanul cselekedett, és értetlenül áll a legfőbb ügyész radikális fordulata előtt. A Tel Aviv Egyetem volt előadója, Gad Barzilai pedig vizsgálat elindítását szorgalmazta a Mazuz vezette Állami Főügyészség „helytelen viselkedése” miatt. Barzilai úgy véli, hogy a főügyész januári álláspontjában bekövetkezett pálfordulás annak tudható be, hogy az uralkodó elit hatalma és gazdagsága megfélemlítette.
A közvélemény szintén nemtetszését fejezte ki a vádalkut illetően, különösen a nők jogait védő szervezetek hallatták hangjukat. Egy közvélemény- kutatás szerint a megkérdezettek 70 százaléka elégedetlen volt a megállapodással kapcsolatosan. Tel Avivban tiltakozó gyűlésre is sor került, melyen 20 ezren vettek részt, jogvédő csoportok pedig öt petíciót nyújtottak be az alkuval szemben a Legfelsőbb Bíróságra. A bíróság csütörtökig adott időt az ügyészségnek, hogy a petíciókra reagáljon, Kacav ügyvédei azonban középkori boszorkányüldözéshez hasonlítják a védencük körül kialakult helyzetet. Kacav mindenesetre – ha nem is olyan könnyen – de megvált posztjától, utódja a június közepén megválasztott veterán politikus, Simon Peresz lesz.
A Hamasz a Templom-hegyet akarja
A Jerusalem Post értesülései szerint a Hamasz nagy erőfeszítéseket tesz arra, hogy megszerezze a jeruzsálemi Templom-hegy és az ott álló mecsetek feletti irányítást. A szent helyek irányítása a Hamasz számára stratégiai jelentőséggel bírna, hiszen megerősítené helyzetét a palesztin területeken és az egész muzulmán világban is. Az elmúlt időszakban ugyanakkor a Sin Bet izraeli biztonsági szolgálatnak több ízben sikerült megakadályoznia, hogy a terrorszervezet a zsidó fővárosban új tagokat toborozzon és az ideológiáját terjessze.
Tisztviselők szerint a Hamasz az elmúlt évek folyamán több millió dollárt fektetett be jeruzsálemi jótékonysági és vallási intézményekbe, valamint a Templom-hegyen zajló építkezésekbe. Nemrégiben például fürdőhelyiséget épített, valamint megnagyobbította a Salamon Istállójában található könyvtárat és imatermeket. Egy magas rangú tisztviselő szerint a Hamasz célja, hogy aktivistákat toborozzon az izraeli arab lakosság körében, akiken keresztül erősíteni tudná jelenlétét a városban, és hogy teljes mértékben ellenőrzése alá vonja a Templom-hegyet. Ezért tett kísérletet arra is, hogy beépítse az embereit a szent helyet felügyelők, valamint az ott tevékenykedő vallási vezetők közé. A jordániai Vakf-felügyelet tulajdonképpen egyáltalán nem gördít akadályt a terrorszervezet céljának megvalósítása elé, ráadásul tovább könnyíti a Hamasz helyzetét az is, hogy a muszlim vallási hatóság, a Vakf 2000 óta komoly anyagi problémákkal küszködik.
Az izraeli titkosszolgálat tizenegy olyan Hamasz-tagot tartóztatott le, akiknek tevékenysége Jeruzsálemre irányult, többségük izraeli személyi igazolvánnyal rendelkezett, és egyesek közülük a Hamasz parlamenti képviselői voltak. A vád mindannyiukkal szemben terrorcsoporthoz való tartozás és illegális terrortevékenységek anyagi támogatása. A Hamasz jeruzsálemi központját egyébként a terrorszervezet szíriai központja alapította, melyhez a szaúd-arábiai „jótékonysági” intézmények láncolata is támogatást nyújtott. A mozgalom az elmúlt években növelte tevékenységét Kelet-Jeruzsálemben, ahol vallásos intézményeket hozott létre, és ártatlan ünnepségeknek tűnő rendezvényeket használt fel arra, hogy a muzulmánok között terjessze a Hamasz ideológiáját. Több félig vallási jellegű szerveződés is alakult, melyekkel az illegális tevékenységeket tudták álcázni. Egy vezető Hamasz tisztviselőt, Jakub Abu Asszabot például azért tartóztatták le, mert állítólag egy olyan „futárszolgálatot” vezetett, mely Ciszjordániából és külföldről szállított pénzösszegeket a jeruzsálemi Hamasz-központba.
