Soos Géza-emlékhelyet avattak tegnap Kőbányán az Ihász utcai református templom kertjében. Soos Géza (1912-1953) méltatlanul elfeledett alakja a 20. századi magyar társadalom- és politikatörténetnek. Magasan képzett, nemzeti érzelmű, ugyanakkor európai gondolkodású református értelmiségiként, belső szabadságát megőrizve a kiszolgáltatottak, a védtelenek és a fenyegetettek megsegítésére tette föl egész életét. Már fiatalon felhívta magára a figyelmet, amikor a református diákok Soli Deo Gloria szövetségének egyik meghatározó tagjaként, majd vezetőjeként komoly karitatív tevékenységet folytatott a főváros legszegényebb negyedeiben – a Mária Valéria- és az Auguszta-telepen.
Kevesen tudják, hogy 1944-ben a náci- és nyilasellenes Magyar Függetlenségi Mozgalom egyik
vezetőjeként sokat tett a zsidók megmentésért. Ő szerezte meg, fordíttatta le és juttatta el a kormányzóhoz és az egyházak vezetőihez az Auschwitzi jegyzőkönyvet, s barátjával, Koszorús Ferenc ezredessel együtt döntő szerepet vállalt a mintegy kétszázezres budapesti zsidóság deportálásának megakadályozásában. A háború után emigrálni kényszerült, előbb Svájcban, majd az Egyesült Államokban élt, ott hunyt el 1953-ban, autóbalesetben.
Egykori kőbányai gyülekezete a Soos Géza-emlékhely felállításával olyan emberre hívja fel a figyelmet, akinek Istent, a hazát és a szegényeket szolgáló tettei, politikai döntései, morális tartása ma is vállalhatóak és példaértékűek.
Kiss Sándor kisgazda politikus szerint olyan keresztyén „szociális forradalmár” volt, aki az elesettekért küzdött a politika frontján. Az Ihász utcai gyülekezet ünnepsége rámutatott arra is, hogy a magyar történelem egyik legnehezebb és legvitatottabb korszakában élő Soos Géza nevét ma már kevesen ismerik, ezért ezzel az emlékhellyel is szeretnék elérni, hogy alakja ismét visszakerüljön a magyar köztudatba és a közös emlékezetbe.
Somogyvári Mihály
