. évfolyam . szám,
Ötvenkettőből ötven voks a választmányban. Ennyire számított? Jólesett. Titkos szavazáskor derül ki, mennyire fogadják el az embert. Régóta lehetett tudni, hogy a volt közlekedési miniszter budapesti Fidesz-elnök akar lenni? Én is csak pár hete tudom, ekkor kérdezte meg elődöm, Kupper András, hogy vállalnám-e. Miért mondott igent? A fővárosi Fidesznek arcot kell adni. Azt mindenki tudja, hogy Debrecenben van Fidesz, azt is, hogy Pápán, ám hogy a fővárosban is, az csak kevesek tudatáig jutott el. Ezen változtatni kell. A budapesti közgyűlésnek csak 2006 októberében lett tagja. Megszokta a fővárosi tempót? Amit eddig tapasztaltam, az nem fővárosi tempó, hanem visszaélés a demokráciával. Az is túlzás, hogy egyetlen ülésen ötven napirendi pont van, több ezer oldalnyi előterjesztéssel, oldalankét 10 és 100 millió forinttal. De a közgyűlésre behoznak plusz húsz előterjesztést, még meleg a papír. Nem hiszem, hogy bárki tudná, miről szavaz. Ez a demokrácia olyan mérvű kiüresítése, annyira látszólagos, annyira hamis, amilyennel még sehol nem találkoztam. A 34-33-as választási eredmény ellenére nem tudják megszorongatni a koalíciót? Azt hittük, ez a választási eredmény konszenzusos politikát és együttműködést feltételez. De tévedtünk. Itt ha a közgyűlés leszavaz egy előterjesztést, azonnal feláll valaki, és új szavazást kér. Addig szavaztatnak, amíg át nem megy. A varázsszó: fővárosi érdek. Arra nem lehet felkészülni, hogy valaki minden hatalmi jogosítványt felhasználva tudatosan belerondít a szép tiszta elvekbe, és szándékosan hazudik. Most Demszky Gáborról beszél? Az ő neve fémjelzi ezt az egészet, úgyhogy róla kell beszéljek, illetve a körülötte csoportosuló emberek véd- és dacszövetségéről. Ők a jót, a sikert el tudják adni, a gondokat, a bajt a kerületek vagy a parlament bűnei közé sorolják. A megyei közgyűlés másként működik? Tizenkét évig voltam a borsodi közgyűlés tagja. Ott is frakciók, pártok és érdekek vannak, de ennyire nem vették semmibe a másikat. Borsod megyéből Szentendrére költözött, de a VII-VIII. kerületben választókerületi elnök. Elfogadják a pestiek? Pesti létemre másodéves egyetemistaként költöztem vidékre, de végig megvoltak a gyerekkori barátaim és a színházbérletem. Ózdról 1998-ban hazajöttem, Szentendrén vettem ugyan házat, de a VII-VIII. kerület közel áll hozzám, sok ismerősöm, barátom él ott. Sokakat meglep, hogy a legtermészetesebb módon mer beszélni zsidó származásáról. Nem volt ebből baja soha? Nem. De ez nem mersz kérdése. Az ember nem választhatja meg a származását, beleszületik egy családba. Más kérdés, hogy Magyarországon a történelmi sebek miatt szégyenlősek vagyunk, amikor ez a téma szóba kerül. A baloldal kifogásolja, hogy nem bírálja az Árpád-sávos lobogót. Szerintük önnek is lenne félnivalója. Nekem is összeszorul a gyomrom az Árpád-sávos lobogó láttán. De ettől még meg vagyok róla győződve, hogy azok, akik ma ezt a zászlót lengetik, a hatalommal szembeni tehetetlen dühüket fejezik ki. Magyarországon nem az Árpád-sávos zászló az alapvető probléma, hanem hogy az emberek nem tudják kiváltani a gyógyszereket. Ha gyógyszerre kevesebb is jut, metróra több. Érti, mire megy el a pénz? Nem egészen. Ma már az eredeti 200 milliárd helyett több mint 500 milliárdnál tartunk. Ha meg merjük kérdezni, mi került az előkészítésen 70 milliárdba a tervezett 30 helyett, az a válasz: ez nagyberuházás. Összehasonlításul: az egész szerencsétlen egészségügyi reformnak titulált botrányban a kormány 40 milliárd megtakarítást vár. Most is visszavenné a közműcégeket? Meggyőződésem, hogy azokban a stratégiai cégekben, amelyek működése az emberek mindennapjait meghatározza, olyan állami vagy önkormányzati tulajdonrészre van szükség, amellyel érdemben befolyásolni lehet a döntéseket. Ezt nem én találtam ki, így működik Ausztriában, Franciaországban vagy Németországban is. A síneket lerakná vagy fölszedné? Párizsban, Londonban, Frankfurtban már felismerték, hogy nem lehet a tömegközlekedést közúton lebonyolítani. A kötött pályás közlekedésre álltak vissza, bár többe kerül. Magyarország az egyetlen, amely nem fejleszti a vasutat, hanem leépíti. Vagyis nem az a gond, hogy az ország gazdasága tönkrement pár év alatt, és emiatt a húszéves programot harminc év alatt csináljuk meg. Sokkal súlyosabb a baj: az egész vonat, amelyen vagyunk, rossz irányba megy. Fónagy János 1942-ben született Budapesten. 1966-ban végzett az ELTE jogi karán. 1964-től az ózdi kohászati művekben dolgozik, 1968-tól a putnoki tsz jogtanácsosa, majd az Ózdi Kohászati Üzemek vezető jogtanácsosa. 1993-ban lépett be a Fideszbe. 1998-tól parlamenti képviselő. 2000-től 2002-ig közlekedési miniszter.
