Magyarok a jeruzsálemi Yad Vashemben
Népszabadság * Varsányi Gyula * 2007. június 30.
Közösségüket vesztett magyar települések felsorolása az Elpusztult Hitközségek VölgyébenKép: Varsányi Gyula Buszok zsúfolódnak a jeruzsálemi Yad Vashem Intézet parkolójában. Többnyire fiatalokat hoztak, akik Észak- vagy Dél-Amerikából, Ázsiából, Európából látogattak Izraelbe. Jönnek helybéli kiskatonák is – a legtöbb izraeli parancsnok elhozza ide alárendeltjeit -, és persze egyéni érdeklődők.
A Yad Vashemet sokan akarják látni, ha nem is láthatnak belőle mindent, mert fizikailag lehetetlen. A holokauszt legnagyobb emlékhelye magában foglal emlékparkot, történeti és művészeti múzeumokat, kutatóintézetet, tanulmányi és kommunikációs központot és még számos részleget. Kertvárosnyi területen utcák, terek, föld alatti folyosók, emlékművek – és valóságos nyelvi Bábel.
– Az európai zsidóság kiirtására tett náci kísérlet, a holokauszt és annak emléke nem csupán „zsidó ügy”. Az egész emberiség, a civilizáció és a kultúra nagy kérdését feszegeti – mondja Gyenge András, Magyarország izraeli nagykövete, aki nem először jár itt. Most éppen azért jött, mert az intézet – alapítása, 1953 óta először – magyar újságírók csoportját látja vendégül egyhetes szemináriumon. Történelemtanárok a kelet-közép-európai országokból már tíz éve vesznek részt itt képzésen, konferencián. Újságírók csak mostantól. A Yad Vashem a holokauszt kutatása mellett az oktatás módszertani központja is. A témakörből eddig mintegy harminc fejezetet dolgoztak ki, néhány közülük a világhálón magya-rul is letölthető (www. yadvashem.org/education/ hungarian/education.html). Hiller István miniszter és az intézmény igazgatóságának elnöke, Avner Shalev idén januárban írt alá újabb együttműködési megállapodást.
– Csak az utóbbi két évtizedben tanítunk erről alaposabban az izraeli iskolákban – mondja Chava Baruch, az intézmény magyar-román részlegének vezetője, aki 25 évig volt középiskolai tanár, Miskolcon született, és gyerekként került Izraelbe. A náci haláltáborok háború után ide érkezett túlélői sokáig hallani sem akartak a történtekről. Néma csend burkolta be a holokausztot a családokban és a közéletben egyaránt. Chava úgy emlékszik, az ötvenes években, ha egyáltalán fölmerült a téma, a nácikat ördögökként emlegették. A haszidoknál például Hitler tyúklábúként szerepelt (az ortodox legendában az ördög tyúklábú).
Aztán lassan-lassan előkerültek a tények is. És fölmerült, hogyan lehet ezekkel megismertetni az újabb nemzedékeket. Máig vita van erről Izraelben. A szakember emlékeztet, annak idején az egyik haláltábor fölszabadítása után a szovjet parancsnok betereltette a helyszínre a közeli városka lakóit, akiket sokkolt a látvány, sokan rosszul lettek. Az izraeli diákokat – és európai társaikat – nem akarják sokkolni. Emberi arcok, történetek segítségével próbálják megértetni az akkori helyzetet. A 10-13 éveseknek például az egyik legérdekesebb „segédanyag” a therezien-stadti tábor egykori cseh foglya, Bedrich Fritta képzőművész „képeskönyve” (Tomíckovy), amelyet ott rajzolt hároméves fiának, és amelyben a zsidóüldözés nélküli hétköznapi élet epizódjait, tárgyait jelenítette meg: a természet szépségét, a virágárust, a tortát, a repülőt, a játékokat. A valóságban Tomi nem ismerhette meg az emberhez méltó életet.
A Yad Vashem külön emlékhelyet épített a holokauszt másfél millió zsidó gyerekáldozatának. Mindössze két terem, de megrázó élmény végigmenni bennük: az elsőben kinagyított dokumentumképeken kis rabok arcai, a másikban sötétség, fönt fénylő csillagok látszanak, amelyekbe a gyerekek költöztek. Csak így, érzelmileg közelíthető meg a fölfoghatatlan. Az intézmény néhány éve fölújított nagy történeti kiállítása viszont aprólékos történészi-muzeológusi munkával a holokauszt teljes történetét átfogja. Az előzményektől, a huszadik századi antiszemitizmus fölbátorodásától, a náci hatalomátvételtől egészen a „végső megoldásig” – mozgóképen, hangokban, fotókon és eredeti tárgyak bemutatásával. Külön szekció foglalkozik a magyarországi, főként az 1944-es események fölidézésével, az Európában elpusztított hatmillió zsidó majdnem egytizedét kitevő magyar veszteséggel.
Mellettem ázsiai fiatalok némán nézik a tárlókat. Őszintén szólva meglepődöm. Ők itt? Aztán kiderül, hogy Japánban és Kínában egyaránt erősödik az érdeklődés az európai holokauszt iránt. Az egyik sanghaji történeti tanszéken külön professzora van a témának. Ázsia így is meg akarja érteni a nyugati kultúrát.
