Ablonczy Bálint, itthon@hetivalasz.hu
Fradi-feltámadás egyelőre nincs – a másodosztályban ragadt Ferencváros labdarúgócsapata sorozatos botrányai miatt nem vonzó a komoly hazai befektetőknek. Külföldi jelentkezők állítólag akadnak, de az elmúlt évek zöld-fehér történetét figyelembe véve még az aláírt szerződés sem jelent feltétlenül megmenekülést.
Nincs pénz, nincs foci – néhai Puskás Ferenc állítólagos aranyköpését („kis pénz, kis foci; nagy pénz, nagy foci”) mostanában így mondogatják a Fradi-szurkolók. Az első osztályból tavaly pénzügyi hiányosságok miatt kizárt Ferencvárosnak nem sikerült a visszajutás, az NB II Keleti csoportjában a Nyíregyháza örülhetett a felsőbb osztályba kerülésnek. A Baktalórántháza elleni, gól nélküli döntetlent hozó zárómeccsen a balhé sem maradt el az Üllői úton. A vérmesebbek már a találkozó lefújása előtt fáklyákat dobáltak a pályára, hogy aztán a meccs végeztével a klubház előtt követeljék a vezetőség, a csapatot az első osztályból jogtalanul kizáró MLSZ-elöljárók, de leginkább az egész világ lemondását. Az pedig csak tovább borzolta a zöldvérűek kedélyét, hogy az adósságok alatt nyögő Ferencváros főszponzora, a T-Mobile kivonul a felnőtt labdarúgók támogatásából. Ez komoly érvágás, hiszen a cég tavaly ötvenmillió forintot folyósított a klubnak.
A bajnokság lezárulta után tovább folyik az elmúlt évek legnagyobb erőbedobással űzött ferencvárosi sportja, a támogatókeresés. A május végén megválasztott új elnökség lóhalálában igyekszik a túlélést biztosító pénzt felhajtani. „Alapelvünk, hogy minden lehetséges befektetővel tárgyalunk. A legfontosabb feladat, hogy megszilárdítsuk a labdarúgóklubot működtető zrt. helyzetét, lebonyolítsuk az ingatlanpályázatot, és gondoskodjunk a többi szakosztályról” – vázolja a stratégiát lapunknak a májusban megválasztott új elnök, Rieb György főtanácsadója, Takács Tibor. Az ingatlanpályázat részleteire vonatkozó kérdésünkre korainak tartja a választ, ám más forrásból megtudjuk: ez az új csodafegyver, amiről többet beszélnek mostanában az Üllői úton, mint a felkészülési meccsekről. A becslések szerint közel kétmilliárd forintos tartozás terhe alatt nyögő egyesület (ebből egymilliárdra taksálják a labdarúgók adósságát) a túlélést reméli az Üllői úti stadion és a hozzá tartozó terület értékesítésétől. A történet persze nem ennyire egyszerű; a kiírás előtt meg kellett egyeznie a terület tulajdonjogát gyakorló Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak, a stadiont üzemeltető Sportfólió Kht.-nak, a sportügyeket felügyelő Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumnak, valamint az FTC Zrt.-nek. Állami jóindulatra is szükség van tehát a lapzártánk utánra tervezett mentőövakció beindulásához.
ANGOL MEGMENTŐK?
A majdani győztesnek alaposan a zsebébe kell nyúlnia. A tervezett kiírás szerint egymilliárd forint körüli összegért meg kell váltania az FTC-től a stadionon kívüli területek használati jogát, két éven belül legalább ugyanekkora értékben fel kell újítania a stadiont, és 800 millióért fel kell vásárolnia az FTC Zrt. részvényeit. A győztesnek még azt is írásba kell adnia, hogy – a jegyárbevétel 25 százaléka fejében – a felújított stadiont 25 évre a klub rendelkezésére bocsátja. A feltételek ugyan szigorúak, de a klub vezetői leteszik a nagyesküt, hogy a korábbi időszakok ámításaival ellentétben most komoly befektetők gyülekeznek a telek megvásárlására és a Fradi felhizlalására. Bár egy sokat ígérő hongkongi csoport időközben visszalépett, egy brit befektető állítólag már a kapukon dörömböl. Az angol első osztályú Sheffield United mögött álló Scarborough ingatlanfejlesztő cég és a Bank of Scotland komolyan érdeklődne a klub iránt, ők – állítólag – hosszú távú együttműködésben is érdekeltek.
S hogy mi ebben az üzleti ráció? Angliában az idén épphogy az első osztályban maradt Sheffield sosem tudná a Bajnokok Ligáján való indulást – azaz a valódi nagy pénzt – jelentő első négy hely valamelyikére verekedni magát. Míg Magyarországon jóval kisebb összegből lehet a befektetett pénz megtérülését biztosító nemzetközi szereplést kiharcolni. Az elmúlt évek bohózatba fulladó pénzemberkeresése miatt azonban sokan óvatosak. A kétkedők arra figyelmeztetnek, hogy a kupaszereplésre alkalmas csapat kiépítése az adósságok rendezésén felül további öt-hétszázmillió forintot igényelne. Annak híján pedig aligha lehet a befektetett irdatlan pénzt visszaszerezni. A magyar piac túl kicsi: a bukdácsoló Sheffield otthoni, Wigan elleni vereségét május közepén például több mint harmincezren látták, míg a Fradi-pályára nem is fér 16 ezer embernél több. Bajnokikon pedig a legritkább esetben van telt ház, televíziós jogdíjakból, ajándéktárgyak értékesítéséből sem jönne az angliaihoz mérhető bevétel, így kétséges, hogy valóban megérné-e a befektetés.
SZERTEFOSZLOTT FRADI-MÍTOSZ
A külföldi pénzek érkezésében kétkedők arra is felhívják a figyelmet, hogy a magyar nagytőkések nem véletlenül nem tapossák egymás sarkát a „nemzeti kincs” megmentéséért. A Magyarországon mindig minden mögött ott gyanított OTP-vezérnek, Csányi Sándornak szakterülete ugyan a bajba jutott hungarikumok felkarolása (a pénzember komoly összegeket fektetett a borászatba és a halódó magyar húsipar megmentésébe), úgy tudjuk, FTC-ügyben mereven elzárkózik a közbelépéstől. Az MTK-t is tulajdonló Várszegi Gábor 2001-es Üllői úti hatalomátvétele előtt állítólag Csányi is érdeklődött a klub iránt, ám végül mégis a Fotex-vezér lett a Fradi tulajdonosa. Demján Sándor, aki egy időben még tisztséget is vállalt a magyar futballban (2000-ben a labdarúgóliga elnökévé választották), ingatlanérdekeltségei pedig az FTC-komplexum közelében is vannak, szintén nem akar hallani az üzletről.
A nagytulajdonosok zárt világát ismerők szerint hiába a még mindig nagy szurkolótábor, az eladható márka, a Fradi züllése a legbátrabbakat is elriasztja. „Nem a hatalmas adósságállomány, az átláthatatlan rendszer a legnagyobb baj. A klub körül az elmúlt években annyi volt a hazugság, a botrány, hogy senkinek sincs kedve a nevét adni az FTC-hez. Az erő, erkölcs, egyetértés Fradi-mítosza fekete mítosszá alakult” – von mérleget a Heti Válasznak George F. Hemingway, a Kispest-Honvéd tulajdonosa, aki korábban kacérkodott a Fradi megvásárlásával. A vagyonát Amerikában ingatlanfejlesztésből megalapozó magyar üzletember tavaly szállt be a focibizniszbe. A gyanakvókra hamar rácáfolt: rendet vágott a klub pénzügyeiben, felújította a Bozsik-stadiont, és futballakadémiát alapított. A rendnek meg is lett az eredménye, a Honvéd idén megnyerte a Magyar Kupát. Bár a nézők száma megduplázódott, George F. Hemingway még egy ideig nem számít a befektetett összeg megtérülésére. A Fradi leendő tulajdonosának is a türelmet ajánlja. „A zöld-fehérek az összeomlás szélén állnak, de a hátrányos helyzet lehet a megmenekülés záloga is. Ha hosszú távra tervező befektető veszi kezébe a dolgokat, mindent az alapoktól kell kezdenie, le kell cserélni az elavult, pénznyelő struktúrákat. Új rendszert könnyebb felépíteni, mint a régit reformálgatni” – vélekedik.
RÉGI-ÚJ BEFUTÓ
A hivatalos Fradi-közlemények ellenére lehet, hogy végül mégsem külföldi befektető nagy pénze, hanem hazai vállalkozó kisebb summája segíti ki (legalább átmenetileg) a szégyenszemre az NB II-ben dekkoló legendás csapatot. Úgy tudni, a korábban a Vasast tulajdonló Rácz Gábor lehet a befutó. Az ingatlanüzletben utazó pénzember (egyben az afrikai Benin magyarországi tiszteletbeli konzulja) neve időről időre felmerül a Fradi lehetséges „megmentőjeként”. Két éve hosszan tárgyalt Furulyás János akkori FTC-elnökkel. Tavaly augusztusban pedig a Nemzeti Sport úgy tudta, hogy két társával (a korábban a Honvédet tulajdonló Louis de Vries belga és Milan Mandarics belga-szerb üzletemberekkel) kész 200 milliós gyorssegélyt nyújtani a klubnak – meghatározott részvénypakettért cserébe. Az üzlet akkor nem jött létre.
BEFEKTETŐK, NAGY PÉNZEK A FRADI KÖRNYÉKÉN
1995-1996: A Bajnokok Ligája szereplésért 520 MILLIÓ forintot kap a klub az UEFA-tól. A hivatalos verzió szerint a Ferencváros a pénzt felélte, sokan azonban százmilliós sikkasztást emlegetnek. A rendőrség 1999-ben megszünteti a számviteli fegyelem megsértése miatt indított nyomozást Szívós István ügyvezető és Deák István elnökhelyettes ellen.
1998-2001: A földművelésügyi tárca vezetőjeként TORGYÁN JÓZSEF lesz a klub elnöke, az agrártárcához tartozó állami cégek segítségével eltűnik az adósság legnagyobb része. Torgyán József bukása után a tartozás ismét nő.
2001-2003: VÁRSZEGI GÁBOR lesz a klub tulajdonosa. Az FTC Kft. üzletrészeinek 80 százaléka a Fotexhez kerül, amely négy év alatt 2,4 milliárdos befektetést ígér. A klub helyzete stabilizálódik, ám a „szurkolók” folyamatosan támadják az „ősellenség” MTK-t is tulajdonló Várszegit. 2003 nyarán egy antiszemita kirohanásokkal, erőszakkal súlyosbított idényzáró után Várszegi cége kiszáll a Fradiból. A befektető magával viszi az FTC marketingjogait.
2003. december: FURULYÁS JÁNOS elnök Kovács Ádám rákkutató Celladam csoportjával szerződést ír alá, melynek értelmében a vállalkozó három éven keresztül évi 400 milliós támogatást nyújt a klubnak. A pénz még 2004 márciusában sem érkezik meg, a szerződést felbontják.
2006. augusztus: A pénzügyi okokból a másodosztályba sorolt Ferencváros elnöke, INÁNCSY MIKLÓS bejelenti, közel a megállapodás Ivan Kmotríkkal, a pozsonyi Artmedia tulajdonosával. A nyilatkozat szerint a befektető először egy 50 milliós gyorssegélyt utal át a klubnak. Ez az ígéret sem teljesül.
