„A mostani generációnak, a tényleges gyilkosságokat kell látni a 1944-ben történt borzalmak mögött.”
Június 10-én, délelőtt 11,00 órai kezdettel Szécsényben, a temetőben felállított emlékoszlop előtt, a hagyományoknak megfelelően tartották meg a megemlékezést. Külön figyelmet kapott a volt zsinagógának megmaradt kapuíve, ami a temetőben egy külön emlékhelyet kapott. Biczó Tamás a Frankel Leó utcai zsinagóga kántora emlékimáját követően Verő Tamás budai rabbi mondta el beszédét, emlékeztetett a hatvan három évvel ezelőtti borzalmas történtekre.
Emlékezett arra, hogy Szécsény volt az a hely, ahol elsőként hangzott el a zsinagógában magyar nyelven beszéd, és hogy ugyanezen a nyelven, magyarul hangzott el a megkülönböztetés és lealacsonyítást szolgáló parancsok. Több, mint félszáz ember gyűlt össze, hogy emlékezzen, hogy hitet tegyen amellett, hogy ezt a szörnyűséget soha nem felejtik el. A káddis közös elmondása után, Verő Tamás felolvasta a Szécsényben és környékén élt holocaustban legyilkolt emberek neveit. Emlékük legyen áldott.
Június 17-én délután 15.00 órakor Kiskőrös, Kecel, Soltvadkert zsidóságára emlékeztünk a budai zsinagógában a Frankel Leó utcában. Mincha imát követően, a majd félszáz ember átéléssel hallgatta Doff Imre a Budai Körzet, a Frankel Leó utcai zsinagóga főkántor imáját. Verő Tamás rabbi beszédében kitért a három gyülekezet sorsára, életérre és pusztulására, majd egyesével felolvasta azok neveit, akik mártírhalált haltak a Soá idején, kiket a vak gyűlölet, a náci gyülevész népség gyilkolt meg. Kél Molé következett, majd a jelenlévők együtt mondták el a káddis imát. Friedmann Peri érdemei közé tartozik az emlékezés megszervezése, lebonyolítása. Köszönjük.
Június 24-én, délelőtt 10.00-kor, Veszprémben az emlékünnepséget megelőzendően a zsinagóga helyén álló létesítménynél gyűltek össze a megemlékezők, melynek falán tábla örökíti meg az épület eredeti funkcióját. Mindenkit köszöntött Máthé Éva a közösség elnök asszonya, és felkérte Biczó Tamást a Budai Körzet, a Frankel Leó utcai zsinagóga kántorát a gyászima eléneklésére, majd több párt képviselője koszorút helyezett el, és a résztvevők emlékkavicsokat, köveket raktak a tábla mellé. A megjelentek mindannyian átvonultak a volt Komakúti laktanyához, ami az egykori gettó területén állt, és ott az emléktáblánál rövid imádság hangzott el, majd 11.00 órákkor a nagyszámú emlékező előtt a hitközség vezetői ismét köszöntötték az egybegyűlteket, majd a város alpolgármestere szólt az egybegyűltekhez. Beszédében kiemelte, hogy a mostani generációnak, a tényleges tettet kell látni a 1944-ben történt borzalmak mögött, a gyilkosságot. Biczó Tamás kántor gyönyörűen recitálta a gyászimát, majd Verő Tamás rabbi beszéde következett. Megemlékezett mindkét veszprémi gettóról, a vészkorszak borzalmairól, és az elpusztított mártírokról. Kél mólét követően Verő Tamás rabbi vezetésével közös káddis hangzott el. A hagyományossá vált füredi Mazsihisz üdülőben elfogyasztott közös ebéddel zárult az emlékezés napja, melynek tökéletes összeszervezéséért köszönet illeti a veszprémi hitközség vezetőségét, minden tagját.
Kiemelendő, hogy az egész napos megemlékezést megtisztelte jelenlétével többek között a volt országos főrabbi, a város szülötte Dr. Schweitzer József főrabbi, és Streit Sándor a BZSH (Budapesti Zsidó Hitközség) és a Nagyfuvaros utcai zsinagóga elnöke és családja is.
Mazsihisz news

