Népszabadság * Hargitai Miklós * 2007. június 21.
A szabadelvű netlexikon konzervatív alternatíváját kínálja egy Amerikában szerkesztett enciklopédia. Az „ellen-Wikipédia” szócikkei ugyanakkor sokszor a tudományos álláspontokkal szembeni meghatározásokat tartalmazzák.
Jelenleg a Wikipédia számít a világ legtöbbet forgatott lexikonjának, ám az interneten szabadon szerkeszthető online enciklopédia szócikkei a konzervatív ideológusok szerint túlságosan liberálisak, a Wikipédiából kirajzolódó világ megengedhetetlenül szabadelvű. Ezért most az USA-ban létrehozták a Conservapediát (www.conservapedia. com), amely a nevének megfelelően elvileg a Wikipédia konzervatív alternatívája – igaz, a hatósugara egyelőre jóval kisebb a „liberális” elődjénél.
Ha valaki esetleg azt gondolná, hogy a lexikonszerkesztés nem politikai műfaj, annak elég beletekintenie mondjuk az Új Magyar Lexikon valamelyik, a rendszerváltás előtt megjelent kötetébe, hogy megváltoztassa a véleményét. Még a legszárazabb szócikk is kaphat ideológiai többletet, nem is beszélve az olyan témákról, mint a politika vagy a vallás. Az Isten szóról például a Conservapedia szócikkírójának egyértelműen a keresztény-zsidó hitvilág Isten-képe jut az eszébe, maga a fogalom pedig itt a Biblia főszereplőjére, a világ teremtőjére utal. A Wikipédia ennél jóval tágabban értelmezi az Isten szó jelentését: a címszóba egy meglehetősen „vallásfüggetlen” meghatározás (miszerint „Istennek azon természetfeletti lényt vagy lényeket nevezik, aki vagy akik a vallások szerint a világot teremtették, vagy annak működését, történéseit irányítják vagy ellenőrzik”) mellé még az is belefér, hogy az ateisták nem hisznek semmilyen isten létezésében. De van különbség például a család fogalom kifejtésében is: a konzervatív verzió szerint ez a szó a szülőket és a kapcsolatukból született gyermekeket jelenti, a Wikipédia értelmezésében viszont például az örökbe fogadott gyermek is a család tagja.
Akadnak persze ennél meredekebb eltérések is, amelyek arra utalnak, hogy a Conservapedia a mélykonzervatív, teremtéselvű világképet közvetíti. A pleisztocén korszakról például a Wikipédia azt írja, hogy 1,8 millió éve kezdődött. A Conservapedia szerint ezt a kormeghatározást „egy sor bizonyíték cáfolja”, amelyek közül a legütősebb, hogy a Biblia szerint maga a Föld is csak 10 ezer éves. A kozervatív szógyűjtemény ötletadója, a pedagógus Andy Schlafly szerint ragaszkodni kell bizonyos elvekhez, és a tények csak ezek után jöhetnek. A szerkesztők (akik ugyanúgy névtelen önkéntesek, mint a Wikipédia esetében) amúgy is igen gyakran nyúlnak bibliai magyarázathoz, amikor a világ dolgairól vagy mondjuk a történelem egyes mozzanatairól írnak. Emellett az aktuálpolitikai érzékenység sem áll távol tőlük: az egyik esélyes amerikai, demokrata párti elnökjelöltről, Hillary Clintonról például azt írják, hogy narcisztikus hajlamai és idegállapota miatt alkalmatlan az elnökségre, ráadásul egy olyan egyszerű kérdésről sem tud egyértelmű véleményt mondani, mint az iraki háború.
Mindezek ellenére a konzervatív enciklopédia korántsem használhatatlan. A Los Angeles Times elemzése szerint a tízezernél több szócikk többsége ideológiamentes, magas színvonalú és egységesen jó minőségű – minden olyan területen, amelyről a keresztény jobboldal még nem nyilvánított véleményt.
